Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)

Az 1895. évi XXXVII. törvénycikk a találmányi szabadalmakról

A törvényszakasz második bekezdésére nézve megemlí­tendő, hogy az valamely bejelentés elutasítására csak akkor lehet jogalap, ha annak tárgyát bejelentő teljes egészében, vagy legalább is lényegében mástól vette, amint ezt a szakasz második sora előírja. Ennek megjelelő határozatot hozott a szabadalmi bíróság a K. 10.222. alapszámú ügyben (lásd az 1930. évi Szabadalmi Közlöny 160. oldalát). Figyelmet érdemel még az a körülmény is, hogy a § értelme nem általánosítható olykép, hogy az minden esetre érvényes, amelyben bejelentő a bejelentés tárgyát mástól vette. A § ugyanis taxatíve felsorolja azokat az eseteket, melyekben a szabadalom e § alapján megtagadható és így általánosításnak helye nincs. Ilyen értelmű határozatot hozott a bíróság a G. 6353. alapszámú ügyben (lásd az 1929. évi Szabadalmi Közlöny 270. oldalát), melynél megállapította, hogy a szóbeli közlés nem olyan esemény, mely az 5. § alapján a szabadalom megtagadását eredményezheti. 6. §. Állami vagy magánalkalmazásban álló személyek részére az alkalmazást adó állam kormánya, vagy a magán­vállalat felszólalása esetén megtagadandó a szabadalom enge­délyezése, ha a bejelentőnek alkalmazásából vagy hivatalos állásából folyó teendője volt, vagy szerződése kötelezte őt arra, hogy a szakértelmét olyan gyártási eljárások vagy ipari termékek feltalálására használja fel, mint aminőre a szaba­dalmat kéri. Ily esetekben az államkormány, illetve a magánvállalat jogosítva van a szabadalmat a bejelentés visszavonásáról vagy elutasításáról vett értesítéstől 30 napon belül az első bejelen­téstől számítandó elsőbbséggel maga részére igénybe venni. Mivel a törvényben szereplő »szabadalom« kifejezés alatt csakis magyar szabadalom, »minisztérium« alatt csakis magyar minisztérium stb. értendő, felmerülhet az a kérdés, hogy a 6. § csak magyar honosokra vonatkozik-e, vagy pedig külföldiekre is. Az eddig kialakult joggyakorlat szerint e törvényszakasz bel- és külföldiekre egyaránt hatályos. 7. §. Oly szabadalom, mely egy már szabadalmazott vagy szabadalmazás végett bejelentett találmány javítását vagy tökéletesbítését célozza, az eredeti találmány bejelen­tésétől számítandó egy év alatt csak az eredeti bejelentőnek vagy jogutódjának adható meg. Ennélfogva harmadik személyek által bejelentett javí­tási találmányok iránt a tárgyalás csak akkor indítható meg, ha az eredeti bejelentő a fentebbi határidő alatt erre vonat­ig

Next

/
Thumbnails
Contents