Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
7—8. §. Bitorlás fordítás útján. 97 3. Bírói gyakorlat : 1. Színmű jogtalan fordítása. Kolozsvári kir. T. : ... A színmű (lm weissen Rössl) nyomatott példányain ez a megjegyzés áll : el nem árusítható kézirat ; tehát felperesek színműve a még meg nem jelent írói mű szempontja alá esik ; következőleg annak a szerzők beleegyezése nélkül való fordítása az idézett t.-c. 7. §-a utolsó bekezdése szerint s eme jogosulatlan fordítás nyilvános előadása az idézett t.-c. 54. §-a szerint a szerzői jog bitorlásának tekintendő. C. : Hh. A másodrendű alperest a jogosulatlan fordítás eszközlése körül, amennyiben a szerzők jogát a mű címlapján feltüntetett figyelmeztető jelzés dacára sem kutatta, mulasztás terhelvén, őt a Szjt. 19. §-a értelmében büntetni kellett. (1904 : 4728. sz.) 2. Hibás jogfenntartás. C. Indokok : Az eredeti műnek a szerző beleegyezése nélkül történt fordítása a szerzői jog bitorlásának csak akkor tekmtendő, ha a fordítás jogosulatlan, vagyis a Szjt. 7. §-ában foglalt rendelkezésekbe ütközik. Ennek a szakasznak a jelen esetre egyedül alkalmazandó 3. pontja szerint annak, hogy a fordítás jogosulatlannak tartassék, első feltétele az, hogy a szerző az eredeti mű címlapján vagy elején a fordítási jogot magának fentartotta légyen. A fordítási jog védelmének ez a feltétele azonban a szóban levő műre nézve fenn nem forog, mert annak címlapján vagy elején az, mikép a szerző a fordítási jogot magának fenntartotta, kitéve nincsen, ezt pedig nem pótolja a mű címlapjának belső oldalára vezetett e kifejezés : »Alle Rechte Vorbehalten«, vagyis <>minden jog fenntartva«, mivel abból, hogy a törvény a szerzőt megillető egyéb jogok védelmét azok fenntartásához sehol sem köti, nyilvánvaló, hogy a felhívott szakasz határozottan azt kívánja meg, mikép a szerző által a »fordítási jog« tartassék fenn. (1906 : 1039. sz.) 3. M. kir. kereskedelemügyi miniszter 1906: 31,731. sz. határozata : S. könyvkereskedő ellen a valóságnak meg nem felelő jelző használata miatt indított iparkihágási ügyben a székesfőváros tanácsa részéről . . . hozott s az elsőfokú iparhatósági ítélettel egybehangzó másodfokú ítéletet, mely vádlottat az 1884. évi XVII. t.-c. 52. §-ába ütköző kihágás miatt 40 K pénzbüntetéssel bünteti ... az egész eljárással együtt ... a rendes bírói útra utasítom . . . Mert panasz tárgyát az képezte, hogy a vádlott az általa kiadott és forgalomba hozott izraelita imakönyvek címlapjára a valóságnak meg nem fele- löleg azt nyomatta, hogy azokat panaszos fordította magyar nyelvre. Tekintettel azonban arra, hogy az iradalmi termékek, mint közhasznú szellemi termékek, nem esnek az 1884. évi XVII. t.-c. határozmányai alá, jelen esetben az ipartörvény rendelkezései alapján való eljárásnak nincs helye . . , Dr. Kenedi Géza : A magyar szerzői jog.
