Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek

98

írói müvek.

Kivételek a bitorlásból.

9. §. Nem tekintetik a szerzői jog bitorlásának :

1. a már megjelent mii egyes helyeinek vagy kisebb részeinek szószerinti idézése vagy a már többszörözött és közzétett kisebb dolgozatoknak a cél által indokolható korlátolt terjedelemben felvétele olyan nagyobb munkába, mely tartalma szerint önálló tudományos műnek tekinthető, avagy olyan gyűjteménybe, mely több író müvéből egyházi, iskolai, oktatási használatra szer késztetett, feltéve, hogy a szerző vagy a forrás világosan megneveztetett ;

2. a hírlapok és a folyóiratok egyes közleményeinek átvétele, kivéve a szépirodalmi és a tudományos dolgozatokat, továbbá az olyan nagyobb közleményeket, melyeknek az élén az utánnyomás. tilalma kifejeztetett ;

3. a nyilvános ügyiratok és tárgyalások közlése ;

4. a nyilvános tárgyalásoknál és tanácskozásoknál tartott beszédek többszörözése (6. §. 6. p.) ;

■5. a 2. §. harmadik bekezdésében említett gyűjteményes müvek egyes adalékainak többszörözése.

1. Az általános kivételek, amelyek e szakaszban vannak felsorolva, kiterjednek az írói műveken kívül a 45. és 67. §-ok erejénél fogva a zeneművekre és a műszaki stb. ábrázolatokra is. A színművek mint írói többszörösítések természetüknél fogva szintén idetartoznak.

A 9. §-beli kivételeket a törvény általános közművelődési érdekből, nevezetesen a hírlapi nyilvánosság, az irodalmi gondolatsurlódás, a politikai és bírósági nyilvánosság, a közoktatás és a kritika nagyobb szabad mozgása érdekében tette meg. Terjedelmük meghatározása azonban a törvényben rendkívül nehéz.

Az újabb törvények egyáltalán csak vitás alkotásokat tudtak e téren létesíteni. Annál több vita van a magyar jogéletben, ahol törvényünk egy már sokban meghaladott állásponton áll, ami kivált a zeneműveknél érezhető.