Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek

96

írói müvek.

dított színmű valóságos megjelenésének napjától. A hatodik hónap utolsó napja az, mely nevénél vagy számánál fogva megfelel a megjelenés napjának. (KT. 329. §.)

A jogfenntartás ezen elévülése is az idegen nyelvek szerint értendő. Amelyik nyelven a fordítás megjelenése meg nem kezdődött, vagy be nem fejeztetett, arra nézve a fordítás a megfelelő határnap elmúltával felszabadul.

Az eredeti műnek egymásután megjelenő részeit vagy köteteit a fordítási jog tekintetében egyenkint külön műnek kell tekinteni és a fordítás fenntartását minden köteten külön ki kell tenni.

Megjegyzendő még, hogy a könyvkiadási gyakorlatban a kiadók, kivált a könnyebben idejüket múló gyűjteményeknél és tankönyveknél a megjelenés évét gyakran már előre, a következő évre, tehát valótlan évszámmal jelölik meg, részben egészen elhagyják. A törvény szempontjából azonban mindenkor a valóságos megjelenés éve határoz.

c) A harmadik feltétel a fordítás, hevesebben a fordított mű megjelenése (kiadása) megkezdésének és befejezésének az arra rendelt nyilvános könyvbe való beiktatás végett való bejelentése.

A beiktatás szóbeli vagy írásbeli bejelentésre történik. A beiktató hivatal hibája miatt nem foganatosított beiktatás, vagy annak időn túl való foganatosítása a szerző jogán nem változtat, ha a törvényben megkívánt »bejelentést« idején megtette.

A beiktatás módjáról 1. a II. Eljárási részben a 42. és 44. §-okat.

Törvényünkbe az aránylag rövid és sokszor felpanaszolt 5 évi védelmi idő kifejezetten a hazai irodalom, nevezetesen pedig annak fordításokkal való könnyebb gazdagodása érdekében jött te. Hogy megfelel-e ennek az érdeknek : vitás. Viszont a beiktatási eljárást ugyanezen érdeken kívül a forgalom biztosságával indokolták, ami egyébiránt az eredeti művek átruházásának beiktatását még jobban indokolta volna.

Az újabb jogfejlődés a szerző kizárólagos fordítási jogát az eredeti mű egész védelmi időtartamára törekszik kiterjeszteni, a beiktatás intézményét pedig lassan kiküszöböli.