Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Bevezetés
6 Bevezetés. még nem derítette föl egészen, a mi törvényünknek alapul szolgáló 1870. és 1876. évi, már halott németbirodalmi törvény értelmezéséhez kellett fölvilágosításért visszanyúlni, vagy pedig a jogtudományosság újabb megállapításaihoz fordulnom. Ebből lehet megítélni e mű létrehozásának nem közönséges nehézségeit, de ez szolgáljon mentségül fogyatkozásaira is. Az életben levő magyar szerzői jog rendszeres egybefoglalásáról és gyakorlati értékű magyarázásáról lévén szó, 1884. évi szerzőjogi törvényünk volt munkám alapja. Attól, akármennyire csábított is a fejlettebb szomszéd jogok vonzó látványa, eltérni nem lehetett. Ettől egyébiránt az olvasó érdeke is eltiltott. Mi sem hasznavehetetlenebb mint az olyan jogi munka, ahol az élő jog megismerését minduntalan az óhajtandó jog motívumai zavarják s így tulajdonképpen sem a gyakorlati jogásznak nem szolgál helyesen, sem a törvényhozónak. Ettől tehát óvakodtam. Helyette inkább arra volt gondom, hogy a meglevő joganyagot tisztán és lehetőleg gyakorlati állapotában tüntes- - sem föl. Hogy emellett kivált a mi szellemi forgalmunkban annyira fontos ausztriai és németbirodalmi szerzőjogi törvények mai állására is egy-egy pillantást kellett vetnem, ezt is a sűrűbb forgalom gyakorlati szempontja indokolta. Ez az oka a történeti és elméleti rész rövidre fogásának is. Ezekben is a mellőzhetetlenre korlátoztam magam. Bővebb elvi eligazítást általában véve csak ott függesztettem a szöveghez, ahol a gyakorlati használatban figyelmeztetésre volt szükség. Avagy ahol valamely tisztázatlan kérdés kívánatossá tette, hogy az érdekelt ügyfél, az ügyvéd, kivált pedig a bíró egy már jóval fejlődöttebb jogállapot megállapodásaira legyen tekintettel. Vallom, hogy az élő jog, még a kódexek vaskerete közé szorított jog is, bír bizonyos autonom fejlődési képességgel a gyakorlatban. Mint ahogyan az élet sincs soha megkövülve, amelynek a jog szolgálni tartozik. Budapesten, 1908. márc. derekán. A szerző.
