Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
68 írói müvek. 2. Felperes »Esküdtbíróság stb.« című munkáját I. alperes kérdésekben és feleletekben összeállítva sokszorosította s II. és III. alpereseknek árusítás végett bizományba adta, akik részben Budapesten, részben Kolozsvárt árusították. Kolozsvári tsz. Megállapítja a Szjt. 5. §-ában körülírt jogbitorlás tényét és a 19. §-t alkalmazza. Mert a perbefogott mű (tanulók számára kivonatolt kőnyomatos segédmű) a tárgyalási sorrend, a beosztás és a tartalom tekintetében is mindenben követi felperes művét. Kolozsvári kir. T. Hh. azzal a változtatással, hogy a sokszorosító I. alperes a Szjt. 5., 19. §., a másik két terjesztő alperes pedig a 23. és 19. §. szerint vétkes. C. : Hh. (1906 : 7059. sz.) 3. L. kiadótulajdonos és szerző »Adressenschema« című könyvének 1894. évi ötödik kiadásából a II. r. alperesnél (nyomdász) visszamaradt felvágatlan nyomtatott ívek készletét a II. alperesnek (nyomdásznak) L. szerző ellen intézett végrehajtása alkalmával I. alperes (kiadó) árverésen megvette s ugyanazon íveket, ugyanazon nyomdásznál, mint a mű 1897—1900. évekre szóló javított és tetemesen bővített kiadását »L. kiadása« feltüntetésével, új címlappal ellátva és az eredeti egykötetes kiadást két kötetre osztva, bekötve forgalomba hozta. L. örököse a bitorlás és a kár megítélését kéri. C. : A jogbitorlást mindkét alperes ellen megállapította, II. alperes (kiadó) ellen (a kir. T. indokai helybenhagyásával) azért, mert neki, mint e címkönyv 5. kiadása árverési vevőjének, tudnia kellett, hogy e kiadás a szerző vagy jogutódjának beleegyezése nélkül megváltoztatott címlappal nem volt forgalomba hozható, tehát nyilván rosszhiszeműleg járt el. — I. alperes ellen a C. megállapította a bitorlást azért, mert a jogbitorlás elkövetésében ő is részes. Az új címlappal forgalomba hozott műre vonatkozó egész tényállást ugyanis mindkét alperes ismerte. Ezek szerint a szerzői jogi bitorlást mindkét alperes szándékosan követte el s mindkettő eljárása a szerzővel szemben rosszhiszemű volt. (1904: 8132. sz.) 5. A közzététel mint különálló bitorlási cselekmény az írói műveknél rendszerint nem szokott előfordulni. Az írói művet közönségesen szerzője vagy gyakrabban ennek jogutódja (kiadója) többszörösíti és helyezi forgalomba, amely esetben az utóbbi eljárás a közzététellel egybeesik. Nincs továbbá kétség abban sem, hogy a törvény közzététel alatt csakis a még meg nem jelent, vagyis többszörözés és forgalomba helyezés útján a közönség kezére nem adott művek nyilvánossá tételét érti. A már kiadott
