Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
5—6. §. Az eredeti mű bitorlása. 69 műveknek magán körben, vagy bár nyilvános gyülekezetekben való felolvasása és elszavalása tehát nem lehet közzététel útján való bitorlás. Szintúgy az egyes példányok kölcsönadása sem. (Kölcsönkönyvtárak.) Az előző 2. pont tanúsága szerint azonban különösen az újabb mutatványos készülékek (grammofon stb.) segítségével a közzétételnek gépi és hangtani módjai egyre szaporodnak. Pusztán csak jogtalan közzététel esetének kell tekinteni azt az esetet is, amikor az író valamely, még közzé nem tett művét (pl. költeményét) valaki a szerző enge- delme nélkül nyilvánosan felolvassa, elszavalja, vagy pedig kiállítás, avagy vetítő készülék segítségével nyilvánosan olvashatóvá teszi. A magyar bírói gyakorlat a puszta közzététel által való bitorlást elvi erővel elismerte az alább következő esetben, de csakis a többszörözésben még meg nem jelent műre nézve, mivel a többszörözéssel már kiadott müvek felolvasása vagy elszavalása további közzététel értékével nem bír. Bírói gyakori it. Budapesti kir. T. : Mv. és kimondja, hogy alperes azzal a tényével, mely szerint felperesnek »Trombitás« című balladáját 1902. szeptember 21-ik napján előfizetőivel közölte, a szerzői jog bitorlását követte el s ezért alperest 100 korona pénzbüntetéssel sújtja. Indokok : Nem vitás a peres felek között, hogy felperesnek az általa még ki nem adott, tehát kéziratban levő és csupán a Petőfi - Társaság részéről 1902. szeptember 11-én tartott díszelőadáson felolvasott költeményét alperes a felperes előleges beleegyezése nélkül az ugyanazon napon az előfizetői számára rendezett hangversenyen (a Telefon-Hírmondó által) előadatta, illetőleg elszavaltatta. Az 1884 : XVI. t.-c. 6. §-ának 1. pontja értelmében a szerzői jog bitorlásának tekintendő a még meg nem jelent kéziratnak a szerző beleegyezése nélkül történt többszörözése, közzététele és forgalomba helyezése. A jelzett törvény alapjául szolgált törvényjavaslat indokolásában kifejezetten visszatükröződik a törvényhozónak abbeli szándéka, hogy az írói műveknek a védelmét úgy a gépi többszörözés, mint a közzététel ellen akarta biztosítani, mert a törvényjavaslat indokolásában annak előrebocsátása mellett, hogy a törvényjavaslatnak általános kifejezései a közzététel és a gépi munkával való
