Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek

5—6. §. Az eredeti mű bitorlása.

67

nélkül üzletében eladta, de azzal védekezett, hogy ezáltal felperes szerzői joga meg nem sértetett, mert e kérdéses másolatokat maga a szerző rendelte meg, a másolatok felett pedig a másoló szabadon rendelkezhetett ; hogy továbbá gépi többszörözés nem történt.

Tekintve azonban, hogy az 1884 : XVI. t.-c. 5. §-a értelmében a jogosulatlan forgalomba helyezés már egymagában véve is a szerzői jog bitorlását képezi és ezirányban, különös figyelemmel alperes üzletének minőségére és arra is, hogy alperes a szerző személyéről tudomással bírt, teljesen közömbös nemcsak az : hogy alperes hány példányt adott el, de az a körülmény is, hogy a zenemű másolatai a szerző vagy más által lettek megrendelve ; tekintve végül, hogy az idézett t.-c. értelmében a másolás vagy leírás a gépi többszörözést helyettesíti, alperes kifogásait elvetni kellett. (1902 : 4566. sz.)

4. A 'plágiumszerű többszörözés a bitorlási esetek ama nagy számában fordul elő, amikor a bitorló nem az egész müvet szószerint többszörösíti, adja elő, hanem azt változtatásokkal, betoldásokkal, törlésekkel, szóval a bitorlást leplező szinleges átdolgozással vagy új címlap, cím vagy más szerzői név használatával teszi. E cselekményekben egyébiránt, a szándékos bitorlásnak ismertető jelei is benne foglaltatnak. Az eseteket a jogosult felhasználásoktól vagy az új műnek tekinthető szerves átdolgozásoktól olykor igen nehéz megkülönböztetni. E megkülönböztetés rendszerint a 31. §. szerint alakított állandó szakértő bizottságok feladata.

Mivel továbbá a törvény nem a szerzői gondolatot, hanem magát a mű értelmi tervét (szerkezetét) védi : valamely új gondolat, kifejezés, előadási mód és ízlés átvétele, vagy valamely új találmány leírásának átvétele, avagy egy más által fölfedezett régi okirat vagy mű közzététele egymagában még nem tekinthető bitorlásnak.

Bírói gyakorlat.

1. Alperes a felperes irodalmi művét nem szószerint, hanem némi változtatásokkal sajátította el és többszörözte, mégis úgy, hogy közlése nem tekinthető önálló műnek. Mindazáltal megállapítható volt, hogy beosztásban és sorrendben felperes műveit, azok módszerét, rendszerét és az abban nyilvánuló fejtegetési módot, gondolkozást és felfogást követi.

C. : A bitorlást megállapítja. (1905: 8852. sz.)