Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
5—6. §■ Az eredeti mű bitorlása. 65 Kivétetnek azonban maguk a mozgófényképek mint a fényképészet müvei. Amennyiben ezeket az eredeti fölvevő joga ellen valaki utánképzi, közzéteszi vagy forgalomba helyezi, bitorlást követ el. Továbbá az ú. n. némajátékok előadásai, amennyiben ezek színműveknek tekintendők és a mozgófénykép által azok egész terve (cselekménye) reprodukálható. Végül kivétetik a grammofonnal kapcsolatos mozgó- fénykép újabb találmánya, mely a színészi alakítás mellett a színészek beszédét és a zenét is képes reprodukálni, tehát színművek és zenei színművek szerzői jogának bitorlására alkalmas. (49. §.) Az utóbbiak tulajdonképpen nem színművek előadásai ugyan, hanem az előadások utánkép- zései, de mivel a Szjt. 49. §-a a színmüveket általában a »nyilvános előadás« ellen védi, a szerző jogának bitorlása ezekben az esetekben is alig lehet vitás. e) A vetítő készülékek, amelyek nemcsak a képzőművészeti művek és fényképek, hanem műszaki ábrázolatok, sőt írói művek (kéziratok, nyomtatványok) nyilvános kiállítására, vagyis közzétételére is alkalmasak, szintén a közzététel tekintetei alá esnek és így szintén eszközei lehetnek a bitorlásnak. Amennyiben a vetítő készületekhez szükséges fényképlemezek (diapozitív) szintén eszközei a többszörösí- tésnek és a képzőművészeti mű vagy fénykép utánképzé- sének, e lemezekkel külön is elkövethető a megfelelő bitor- lási cselekmény. f) Legújabban a távolba való fényképezés egy nemét találták föl a távirdahuzal és a villamosság közvetítésével, valamint a selenum nevű fém alkalmazásával. (Tele- fotografia, telestereográfia.) E készülékek a képzőművészeti, fényképezési és műszaki ábrázolatok alkotásainak hű mását nagy távolságra is átviszik. Mint ilyenek alkalmasak a közzététel és utánképzés bitorló cselekményeinek elkövetésére, de többszörösítésre, legalább eddig, nem használhatók. Az újabb tudományos felfogás a szerzői jog megsértését egyáltalán a szerző személyes és vagyoni jogába való minden jogtalan Dr. Kenedi Géza : A magyar szerzői jog.
