Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
56 írói müvek. Mint ilyen, harmadik személyek ellen a szerző minden jogát gyakorolhatja és a szerzőt illető minden keresettel fölléphet. A művön való változtatások joga azonban őt sem illeti meg a szerző, illetőleg örököse beleegyezése nélkül. (KT. 519. §.) Ha ellenben a szerző a kiadóra csak korlátolva szállította át jogait, nevezetesen neki csak egy vagy több kiadásra adott jogot, akkor szorosabb értelemben vett kiadói ügylet jött létre s a szerzőnek a kiadóval való jogviszonyát, — ha szerződésileg máskép nem intézkedtek, vagy nem mindenre kiterjeszkedőleg intézkedtek — a kiadói ügyletről szóló törvényes rendelkezések határozzák meg. Harmadik személyek ellen a kiadó ekkor is felléphet a szerzőt megillető bitorlási keresettel, de csakis a reászállott jogok erejéig. (L. a kiadói ügyletről szóló részt a 79. lapon.) 3. A halálesetre való átruházásban a szerzőt az általános magánjogban gyökerező minden jog megilleti. Művét tehát korlátlanul (kizárólagos joggal) vagy bármilyen korlátozással eg}’ vagy több örökösre vagy hagyományosra hagyhatja a köteles részre jogosultak sérelme nélkül. Végintézkedés híján pedig a törvényes öröklés általános szabályai állanak be. Ha pedig több örökös vagy hagyományos van, ezek egymásközt nem a szerzőtársakat illető jogközösségben, hanem örököstársi viszonyban állanak, tehát jogviszonyuk nem a Szjt., hanem az általános magánjog rendelkezései szerint ítélendő meg. Kivétel az általános szabály alól az az eset, ha a szerző örökösök nélkül hal meg, vagy az örökösök jogukról lemondanak és így a műre vonatkozó jogok uratlanná lesznek. Ebben az esetben a szerzőjogi műre vonatkozó általános társadalmi közérdek lép előtérbe. Mivel pedig ennek ápolása az államnak is elsőrendű feladata, ez az oka, hogy ebben az esetben Európa-s'zerte semmiféle háramlási jog (cadu- citas) nem érvényesül és a mű már a szerző halálakor védet- lenné, vagyis szabaddá válik. Az uratlan testi dolgok magánjogi szabályai természetesen akkor sem alkalmazhatók szerzőjogi művekre, amennyiben rajtuk első foglalásnak helye nincs.
