Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
3. §. Átruházás, öröklés. 55 Előfordulnak olyan esetek is, amikor valamely hírneves író, de még inkább zeneíró, vagy képzőművész (festő, szobrász) évekre, esetleg egész életére kiterjedőleg minden készítendő művét kikötött évi, vagy darab szerinti díjért előre átruházza a vállalkozóra, akit ez esetben olasz néven impresario-nak szokás nevezni. Az impresariók közös vállalkozó vonása az, hogy az író vagy művész személyében fekvő tehetséget mintegy bérbeveszik, hogy a szerzőnek ezáltal gond nélkül való megélést, maguknak pedig műveikből bizonyos monopolszerű hasznot biztosítsanak. A Szjt. e szerződéseket is megengedi. Közelebbi rendezésük a törvény reformja alkalmával szükséges. Egyébiránt magánjogunk nem ismeri az életfogytig tartó személyes lekötéseket. Nem ruházhatja át ellenben a szerző művét másra akkor, ha arra vonatkozó jogáról szolgálati viszonyánál fogva kifejezetten, vagy a szolgálati viszony természeténél fogva bár hallgatólag, a szolgálatadó javára lemondott. Ily hallgatólagos, előre való lemondás van az állam vagy valamely vállalat és a hivatalnoka közt, pl. a törvénytervezetek, szak- tanulmányok, műszaki tervek és más szerzőjogi művek tekintetében. Amennyiben ily művek a szolgálat viszonyán belül készülnek, azok szerzői joga a szolgálatadóra száll át. A hírlapoknál és más irodalmi vállalatoknál azonban a szerzőnek a gyűjteménybe átadott műve, amennyiben ellenkező kikötés nincs, a törvény erejénél fogva a szerzőé marad. (KT. 517. §. Szjt. 2. §. 2. bekezdés.) Az ügyvéd perbeszédei és periratai, amennyiben szerzőjogi műveknek tekinthetők (védőbeszédek, memorandumok) nem szállanak át a megbízóra. A megbízó a maga ügyében mindenesetre jogot tarthat az ügyvéd legjobb szolgálataira, a köztük létrejött munkaszerződés azonban csakis e szolgálatok megtételére való jogot és kötelezettséget állapítja meg, de nem érinti a perbeszédek szerzői jogát is. Az ebből meríthető haszonra való jog a megbízási viszonyba nem tartozik. 2. A kiadói ügylet tulajdonképpen a szerzői jog átruházása. Ha ez az átruházás korlátlanul történik, akkor a kiadó a szerzőnek minden jogában kizárólagos jogutódja.
