Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
50 írói művek. le jogosulatlanul, hanem az egész könyvet lenyomtatta, akkor kitette magát minden egyes szerző keresetének, de azonfelül a szerkesztő keresetének is. De a Szjt. az egységes egészbe foglalt műveknek is csak két kategóriáját veszi külön a szerkesztő javára védelmébe : a) Azokat a műveket, amelyek többek irodalmi adalékából (külön műveiből) vannak egységes egésszé, vagyis a kir. Curia kifejezése szerint »szerves összművé« összefoglalva. Hogy ezek az adalékok már közzétett vagy még közzé nem tett szerzőjogi művek-e, különbséget nem tesz. Ilyen műveknek tekintendők : a szakok szerint rendezett statisztikai évkönyvek, egyes tudományos zsebkönyvek, szakszerű almanachok, szótárak, lexikonok stb. Ellenben nem tekinthetők ilyeneknek a csak összerótt hirdetésgyüj- temények és különféle közleményekből pusztán csak összerótt naptárrészek, anthológiák és az effélék. A hírlapok és folyóiratok szintén nem tartoznak az e §. alatt külön védett gyűjteményes művek közé, mivel egybeállitásuk szerzői tevékenységet nem igényel és egyes közleményeik csak egymásután vannak sorozva anélkül, hogy az egész hírlap »szerves összmű« lenne. h) A második kategóriába az oly gyűjtemények tartoznak, amelyek még meg nem jelent adalékokat foglalnak egységes egészbe, amely adalékok egyszersmind ú. n. szabad művek, vagyis már átmentek a közvagyonba, akár nagy régiségüknél fogva, akár mert szerzőjük joga már kihalt. Ilyen gyűjteményes művek tehát a fölfedezett régi írók és tudósok még közzé nem tett műveiből, történeti érdekű levelezésekből, még meg nem jelent történeti okiratokból és effélékből lehetnek összeállítva. E pont szerint védi a törvény a népdalok, népmesék, mondák és közmondások gyűjtőit is, amennyiben azok a nép ajkáról vett irodalmi kincset gyűjteménybe foglalva adják ki. Az e kategória alá tartozó gyűjteményes művek szerkesztőinek nyújtott külön védelmet könnyen érthetővé teszi az, hogy a még »meg nem jelent« művek kikutatása, gyűjtése, rendezése és megmagyarázása olykor elsőrangú tudományos
