Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek

2. §. Gyűjteményes művek.

51

irodalmi vagy művészeti érdekkel bír, sőt a politikai életre is különösen fontos lehet.

Amennyiben pedig már megjelent, de nem védett (urat- lan) adalékok gyűjteményéről van szó, akkor ezek az előbbi pont, vagyis a 2. §. 1. bekezdésének védelme alá esnek. Ilyenek a már megjelent régi remekírók, okiratok, levelek és mindenféle történeti adalékok úján összeállított gyűjteményei. Feltéve mindig, hogy a gyűjtemény egységes és megállapítható szerzői tevékenység eredménye, nem pedig merő összeró vás (compilatio).

c) Nemcsak írói, hanem zenei és műszaki jellegű művek gyűjteményei is a 2. §. külön rendelkezése alá esnek, mindenkor az abban foglalt feltételek alatt. Ez a Szjt. 45., 67. §-ából következik. Ellenben a képzőművészeti alkotások, tehát nevezetesen a képek, metszetek stb. gyűjteménybe' foglalóját a törvény mint szerkesztőt az egészre nézve külön védelemben nem részesíti.

A NB. Szjt. 4. §-a a gyűjteményes művek korábbi megkülönböztetéseit, mint tarthatatlant, elejti és minden gyűjteményes művet (Sammelwerk), illetőleg annak szerkesztőjét (Herausgeber), ha pedig ilyen megnevezve nem volna, annak kiadóját a műre »mint egészre« nézve szerző gyanánt védi.

Az O. Szjt. is megkülönböztetés nélkül védi a gyűjteményes művek szerkesztőit az egész műre nézve, de egyben az adalékok szerzőinek jogát külön is elismeri. (8. §.) Külön rendelkezése e törvénynek, hogy az időszaki gyűjteményekben (mint újságok, zsebkönyvek, naptárak) megjelent müvek szerzői e művükkel, ellenkező megállapodás híján, a szerkesztő, s ha ilyen nincs, akkor a kiadó beleegyezése nélkül csak két év múlva rendelkezhetnek szabadon.

2. A szerkesztő, aki e §. szerint tulajdonképpen szerzőjogi védelemben részesül, külön meghatározásra szorul, mivel a szerkesztői minőség gyakran vitás lehet.

A sajtójogilag felelős szerkesztő (rédacteur) állása a szerzői jogban közömbös. Szerzőjogi értelemben vett szerkesztő (a német jogban Herausgeber) valamely gyűjteményes irodalmi vállalatnak szellemi vezetője, aki annak tartalmát értelmi közreműködéssel rendezi és egységbe hozza, olykor pedig ki is egészíti. A szerkesztő képviseli a gyüjte4*