Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
2. §. Gyűjteményes művek. 49 Az előbbiekhez tartoznak : az újságok, folyóiratok, naptárak, almanachok és zsebkönyvek. (L. alább a 99. lapon.) Az utóbbiakhoz a jobbára lazább egészbe foglalt, gyakran éppen csak a közös cím alá sorozott gyűjtemények : az iskolai olvasókönyvek, szakácskönyvek, törvénygyűjtemények, anthológiák, példatárak és effélék. Az utóbbiak közt előfordulnak a cél által összefoglalt és szerkezetüknél fogva rendezett egységbe tartozó gyűjtemények is. Ilyenek a szótárak, lexikonok és effélék. A közös cím és egyforma boríték alatt, de külön, önálló darabokban megjelenő ú. n. sorozatos müvek a gyűjteményes müvek közé nem sorozhatok. Ilyenek : a népszerű tudományos zsebkö^^vek, életrajzok, sorozatos népkönyvek, mesekönyvek és effélék. A gyűjteményes művek közös szer- zöjogi jellege nem a külső megjelenés formájában, hanem tartalmában és a közös szerzői cél által indokolt egy miibe foglalásban van. A Szjt. a gyűjteményes művek közül kiveszi és külön védi azokat, amelyek egységes egésznek tekinthetők. Ameny- nyiben tehát valamely gyűjteményes mű nem tekinthető egységes egésznek, az mint mű külön tekintet alá nem esik s így annak szerkesztője a Szjt. szerint semmiféle jogot magának nem szerez. A gyűjteményben foglalt egyes művek szerzői ebben az esetben mint megannyi külön szerzők, művük pedig mint külön mű jön tekintetbe. Ilyenek az ú. n. anthológiák is. Ellenben ha a mű egységes egésznek tekinthető, még pedig tartalmilag összefüggő berendezésnél fogva, akkor kettős szer- zői jog jön létre. Egyrészt a műben előforduló egyes művek szerzői joga, másrészt az egységes egész mű szerzői joga, amely utóbbi a szerkesztőt illeti. A szerkesztő tehát az egész műre, vagyis annak berendezésére, tervére, szerkezetére nézve részesül védelemben, az egyes adalékok szerzői pedig a maguk műveire nézve. Bitorlás esetében a szerkesztő az egyes szerzők helyett s viszont ezek a szerkesztő helyett föl nem léphetnek. Ha azonban a bitorló nemcsak egyes közleményeket nyomtatott 4 Dr. Kenedi Géza: A magyar szerzői jog.
