Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Alaptanok. Jogfejlődés
32 Alaptanok. A szerző jogának természetes alapja a törvény indokai szerint az a művészi alak, amelyben a szerző azt fixirozta. A szerző ennek csak közzététel útján veheti hasznát, vagyis azáltal, hogy közkincscsé teszi. A törvény tehát a szerzőt, amennyire ez a szellemi javak forgalma mellett lehetséges, ezen eljárása közben védi a materiális kihasználás lehetőségében. E védelemnek a következő korlátái vannak a törvényben lefektetve. A szerzőt csakis a gépi többszörözés, közzététel és terjesztés, valamint rövidebb időre a fordítás kizárólagos joga illeti meg. A színműveknél és a zeneműveknél a nyilvános előadás is az ő kizárólagos joga. Nem illeti meg azonban a védelem, ha a munkájában csak bizonyos tényeket ad elő. E tényeket más is felhasználhatja, még akkor is, ha azok a különben védett műnek magvát teszik ki. A törvény szellemi monopóliumot nem ismer. Továbbá a törvény jogi, ethikai és gazdasági okokból kiindulva a szellemi tevékenységet védi és ezen védelem kiterjesztésére törekszik. Lehetségessé kívánja tenni, hogy Magyarország a törvény alapján más nemzetekkel is szabályozott szerzőjogi forgalomba léphessen és így a nemzeti tekintélyt is emelje. Viszont az állam egész területén jog- egységet létesít, amennyiben az erdélyi részeken mindaddig életben volt 1846. évi osztrák nyiltparancs uralmának is végét veti és Horvát-Szlavonországokra is kiterjed. Az elévülés kérdésében a törvényjavaslat a szellemi művek elterjedése érdekében a szerző halála után való 30 éves védelmi időt találta helyesebbnek, a képviselőház mindazáltal az írók és művészek szűkebb kereseti viszonyaira való tekintettel az 50 éves védelmi időt tartotta megfelelőbbnek. Ez is ment át a törvénybe. A bitorlás törvényes jogkövetkezménye : a pénzbüntetés, a kártérítés és az elkobzás, melyet a bíró a vitás mű előzetes lefoglalásával köthet össze. A büntetés jogi alapja a bitorlással járó csalárdság, valamint annak a belátása, hogy a szerző jogszerű érdekét
