Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Alaptanok. Jogfejlődés

Alaptanok.

33

pusztán magánjogi következményekkel megvédeni nem lehet. Erre szorítkozva a szerző sok esetben kárát a vagyontalan bitorlón meg nem vehetné. A büntetés alapjául tehát a bitorlásnál mutatkozó szándék vagy gondatlanság fogadtatott el. Ezek híján büntetésnek nincs helye és a kártérítés is csak az illetéktelenül szerzett haszon kiadására szorítkozik. Ellenben a jogelv és a szerző érdeke egyaránt indokolja, hogy a mű elárusítóját is a bitorlás jogkövetkezményei sújtsák, ha őt is szándékosság vagy gondatlanság terheli.

A büntetés indítványozása a jogaiban sértett szerzőt vagy jogutódját illeti meg ; hivatalból a büntetés nem szabható ki. Továbbá az egész eljárás a polgári (magánjogi) bíróságok hatáskörébe utaltatott s az ítélő bírónak a törvény a kár és a szándék vagy gondatlanság bizonyításának nehézségeire való tekintettel, már az általános perrendi reform előtt megadta a szabad mérlegelés jogát. Ennek korrektivuma gyanánt Budapesten és Zágrábban a szakkérdésekre állandó szerzőjogi szakértő-bizottságok felállítását rendelte el. Hasonlóképpen a fordítás időhatárának biztosítása végett a beiktatás intézményét is átvette a korábbi francia, illetőleg német jogból.

A kereset-elévülést a törvény három évre szabta meg, még pedig úgy a büntetés, mint a kártérítés tekintetében. Az elkobzás és a megsemmisítés jogkövetkezménye azonban nem évül el s így az a keresetelévülés után is kérhető mindaddig, amíg a bitorlott mű elárusítása folyik és elkobozható eszközök vannak. (A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentéséből.)

A kiadói jog tekintetében a Szjt. érintetlenül hagyta az 1875 : XXXVII. t.-c. (kereskedelmi törvény) második részének VIII. címében (515—533. §§.) foglalt és a kiadói ügyletről szóló jogszabályokat. E szabályok kizárólag a szerző és kiadója közötti kiadói ügyletre nyernek alkalmazást, de erre is csak akkor, ha a szerződő felek jogviszonyaikat máskép nem rendezték vagy pedig egyes kérdésekre nézve rendezetlenül hagyták. E szakaszok azonban a hirlap- kiadásra egyáltalán nem alkalmazhatók.

Dr. Kenedi Géza : A magyar szerzői jog.

3