Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Alaptanok. Jogfejlődés
Alaptanok. 29 vések is elismerik, hogy szándékos visszaesések vagy éppen üzletszerű bitorlások esetében a fogházbüntetés közvetlen kiszabása általános jogi okokkal is támogatható. A szerzőjogi sértések büntetőjogi megtorlását a múltból vett hagyományon kívül (a privilégium jog bírságbüntetései) a védelmezett érdek nemesebb természete, a jog kijátszásának máskülönben való könnyűsége, továbbá a bitorlónál mutatkozó kapzsiság és jogtiszteletlenség bőven indokolja. Sőt a gondolkozás újabb, szociális jellegű iránya mellett általános a hajlandóság nemcsak a szerzőnek, mint gyöngébb félnek az iparszerű kizsákmányolás elleni nagyobb védelmére, de a büntetési tételek hathatósabb fölemelésére továbbá a bírói hatalomnak a szerző nagyobb védelme végett való kiterjesztésére is. Ugyanez az eszmeirány okozta, hogy a szerzőjogi perekben a kártérítés kérdésétől a büntetés kérdése mindinkább elválik s az utóbbi a magánjogi bíróságok hatásköréből a büntető bíróságok hatáskörébe kerül, ahová egyébiránt természeténél fogva is tartozik. Az 1895. évi ausztriai és 1901. és 1907. évi német törvények e hatásköri kettéosztást már befejezték. 8. A kiadói jog tulajdonképpen részbeli jogátruházás, amelyet a kiadó a szerzőtől a szerzőjogi mű többszörözése, közzététele és terjesztése végett, közönségesen bizonyos ellenszolgáltatás (tiszteletdíj) fejében, megszerez. Mint ilyen tehát szorosan véve az általános magánjog területére tartozik. Újabban azonban a tudomány és a törvény- hozás, a kiadói üzlet különös természetére és a szerzői joggal való gyakorlati összefüggésére való tekintettel, a kiadói jogot külön szabályozandónak ismerte föl. A szerzői jog az irodalmi és művészeti művek védelmére lévén rendelve, a szerzőnek művére való joga még akkor sem enyészik el, ha annak többszörözését és forgalomba helyezését egészen egy azzal foglalkozó vállalkozóra (kiadó) bízza, vagy éppen maga a kiadó rendeli meg a szerzőnél a művet. Lényegében a kiadói jog tehát nem más, mint a forgalomban már rég gyakorlatban levő jog külön szabályozása a szerző
