Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Alaptanok. Jogfejlődés
30 Alaptanok. és kiadó közt. Mint ilyen természetesen szerződéspótló (dis- pozitiv) jog, ami általában csak ott nyer alkalmazást, ahol a szerződő felek máskép nem rendelkeztek. Kényszerítő (imperativ) jelleggel csak ott bír. ahol a törvény valamely szerzőjogi érdeket kivételesen ki akar venni a szerződő felek jogköréből. Általában véve a kiadói jog újabb törvényhozási szabályozását a szerzői jogok és a szerzők hatásosabb védelmének gondolata vezeti az üzletforgalomban terhűkre mutatkozó hátrányok ellen. Ilyképpen felfogva, a kiadói jog mindama jogszabályokat jelenti, amelyek a szerző és kiadó közt szerződés nem létében, vagy annak hézagossága mellett a jogviszonyt szabályozzák, avagy kivételesen kényszerítő szabályokat alkalmaznak rájuk. Természetesen a kiadó a szerzőtől reáruházott jogosítványok körében harmadik személyek eilen is jogosítva van a szerzői jog alapján fellépni. Ha tehát pl. a mű egyetlen kiadására szerzett jogot a szerzőtől, a kiadás tekintetében a szerzői jog nemcsak harmadik jogsértő ellen, de maga a szerző ellen is őt illeti meg, kivévén a szerző át nem ruházott vagy át nem ruházható jogait. Ellenben, ha a kiadó a szerzőtől művére vonatkozó minden jogát megszerezte, akkor mint a szerző jogutódja annak minden jogát kizárólag gyakorolja, kivéve ismét azokat, amelyek a szerzőjogi törvény szerint a szerző személyéről élők közt másra egyáltalán nem szállíthatók át. Az 1901. június 19-iki németbirodalmi törvény a kiadói jogot (Gesetz über das Verlagsrecht) egészen önállólag szabályozta. Ez első törvényhozási példája az egészen önállólag szabályozott kiadói jognak. 9. A magyar szerzőjogi törvény álláspontja. Az 1884 : XVI. t.-cikk elvi alapjai nagyban és egészben az 1870. évi németbirodalmi Urheberrecht-ből vannak átvéve. A szellemi tulajdonjogról való régi felfogás már az előkészítésnél kikü- szöböltetvén, a ministeri javaslat a szerzői jogot mint önálló és egységes jogkört fogta föl.
