Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Alaptanok. Jogfejlődés
28 Alaptanok. Ide sorozható a szerzőjogi műnek az idegen pénzbeli végrehajtások ellen való védelme a szerző életében. E kivétel tulajdonképpen a bitorlások körébe nem tartozik, de mégis a szerzői jogban foglalt személyi jogok védelmére általánosan el van fogadva. Mindeme jogsértések részben vagyonjogi, részben személyjogi természetűek, olykor pedig vegyesek a szerző megtámadott joga szerint. Nem vitás az sem, hogy a szerző személyi jogai jogutódjára (kiadó) csak akkor szállanak át, ha azokat kifejezetten átruházta. Ellenben sem a tudományban, sem a törvényhozásokban nincs befejezett megállapodás arra, hogy a szerző halálával a személyéhez tartozó jogok (névhasználat, a mű javítása, a változtatások joga stb.) mennyiben szállanak át örököseire vagy mennyiben arra, akire művének gazdasági kihasználását (kiadó) még életében átruházta. E személyi érdekek közt mindenesetre vannak olyanok, amelyek az örökösök jogköréhez állanak közelebb, amilyen pl. a név- vagy álnév-használat joga. Viszont némelyek az élők közti átruházás, nevezetesen a kiadói ügylet tartozékának mutatkoznak. Ilyen például az írói mű áfjavításának és az újabb tudományos vívmányokhoz való alkalmazásának az érdeke. A bitorlás jogkövetkezménye első sorban a szerzőt illető kártérítés, mely nagyban és egészben mindenütt az általános magánjogi szabályok után igazodik. A jogbitorló rosszhiszeműsége vagy gondatlansága általában minden okozott kár és megszűnt haszon megtérítését vonja maga után. Ellenben a jogbitorló menthető tévedése (jóhiszeműsége) esetében csak az így jogtalanul szerzett haszon, vagyis gazdagodás, visszatérítése van általánosan helyesnek elismerve. A bitorlás büntetéséül általában a pénzbüntetést ismerik el helyesnek a törvényhozások, nem fizetés esetében szabadságvesztés büntetéssel helyettesítve. A fogházbüntetés közvetlen kiszabása szintén bemenetet talált itt-ott a reform- törekvésekbe, de sehol sem ellentmondás nélkül. Üjabban a szerző hathatósabb védelmére irányzott tudományos törek
