Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Alaptanok. Jogfejlődés

Alaptanok.

27

jogot, hogy az állítás valósága bizonyítás tárgyává tétessék. Minthogy azonban a felhozott tény nem való, a cselekmény büntetlenségének feltételei nem forognak fenn. (1905 : 3057. sz.)

A tudomány és a törvényhozás jelenkori álláspontja szerint a mű szerzőjének biztosított minden személyi és vagyonjogi jogosítvány megsértése bitorlásnak neveztetik. A jogvédelem tárgya tehát maga a mű, illetőleg annak ilyen értelműén tekintendő terve, vagyis szerkezete. A védett szeméty pedig maga a szerző vagy annak jogutódja ; az utóbbi azonban csak a reászállott jogosítványok tekintetében.

A bitorlás esetei tehát az írói, zenei, színházi, képzőművészeti és fényképészeti műveken — föltéve mindig a szerző beleegyezésének a hiányát — a következő jogsértések lehetnek :

a) A még közzé nem tett bármely szerzőjogi mű jogtalan közzététele.

b) A már közzétett, de még nem többszörözött mű (felolvasás, zenedarab, kiállított kép, szobor, fénykép) jogtalan többszörözése.

c) A már jogosan többszörözött, de még közzé nem tett mű jogtalan közzététele a szerző akarata ellen.

d) A jogtalan terjesztés minden esete.

e) A színmű és zenemű jogtalan nyilvános előadása.

f) A képzőművészeti és fényképezési mű jogtalan nyilvános kiállítása vagy utánképzése.

g) Az írói mű jogtalan fordítása más nyelvre.

h) A mű jogtalan átdolgozása ugyanabban, vagy más, tiltott műfajban.

i) A képzőművészeti vagy fényképezési művek jogtalan alkalmazása iparművészeti díszítésre vagy iparcikkekre.

j) Az írói mű jogtalan felhasználása zeneszövegül.

k) Jogtalan változtatások, kihagyások, toldások vagy javítások a mű címén vagy szövegén.

l) A szerző nevének jogtalan használata idegen művön, vagy művén a szerző neve elnyomása, torzítása, álneve helyett igazi, vagy igazi neve helyett álnév használata, avagy neve helyett más név használata.