Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Alaptanok. Jogfejlődés
24 Alaptanok. Vastag könyvek sokszor alig tartalmaznak néhány lapnál többet a szerző sajátjából s mégis felette érdemes és hasznos művek lehetnek. Az irodalmi művek nagy tömege éppen ilyen. All ez a művészeti művekre is. A művészeti művek nagy tömege szintén rég ismert tárgyaknak vagy műforraáknak valamely gyakorlati célból való új feldolgozása. Ilyenkor a szerző igazi tevékenysége és érdeme a felgyűlt anyagon való uralomból, annak megtisztításából és bizonyos célra irányzott, tervszerű feldolgozásából áll. Még a legnagyobb költő is csak akkor áll feladata magaslatán, ha művészeti formában tudja kifejezni azt, amit nemzete gondol vagy érez. Gyakran magát a gondolatkifejezés külső formáját, vagyis stílusát is készen kapja a népköltészetből, vagy elődjeitől. A múlttól, korától és népének befolyásától elzárva, a legnagyobb talentum sem volna képes számbavehető szellemi munkát létrehozni. E tényekből az igazság erejével folyik a közérdekkel is egybehangzó következtetés, hogy a társadalom, illetőleg annak szervezete : az állam, korlátozhatja a szerző jogát, amennyire t. i. azt a fejlődés zavartalan biztosítása igényli és lehetővé teszi. E korlátozások a fejlődés mai állapotában részben a szerzői jog határaira, részben annak idejére vonatkoznak. Az előbbiek közé tartoznak különösen az oktatás és általános közművelődés javára szolgáló némely kisebb művek szabaddá tétele. Továbbá a jótékony célú előadásoknak bizonyos esetekben, a bitorlás fogalmi köréből való kirekesztése. Szintúgy az idegen szerzők műveiből idézések és a zenéhez való kisebb vers-szövegek felvételének megengedése. Mindezeknek körét meghatározni részlet-feladat, amelynek megoldása olykor, mint például a műnek más műfajban való átdolgozásánál, vagy díszítésekre való alkalmazásánál (iparművészeti, díszítő ipar) nem csekély gyakorlati nehézségekkel is össze van kötve. Az időbeli korlátozások közé a keresetjognak elévülési - ideje, de méginkább magának a szerzői jognak a társadalom javára való általános elévülése tartozik, amit helyesebben : a
