Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Alaptanok. Jogfejlődés
Alaptanok. 19 tegyék közzé. A kiadó vagy más jogutód, aki a szerző művén annak beleegyezése nélkül valamit változtat vagy abból valamit kihagy, a szerző személyes jogát sérti meg. A törvénynek nemcsak a művet, de az abban lefektetett szellemi és művészeti érdeket és magának a szerzőnek a műhöz csatlakozó személyes tekintélyét, meggyőződését és hírnevét is hathatósan meg kell védelmeznie mások jogtalan beavatkozása ellen. Az elméletben kiváltképen ezzel indokolják a bitorlás ellen alkalmazható pénzbüntetéseket, némelyek pedig még a fogházbüntetést is. Valamint azt is, hogy a törvényhozások a szerzői jogot, mint ilyent, a végrehajtások tárgyai közül kiveszik. b) A szerző vagyoni jogai a művéből várható hasznok és előnyök kizárólagos élvezetére terjednek ki. Egyedül ő van jogosítva művét vagyonilag kihasználni. Az abból szerezhető vagyoni hasznokról tehát ő rendelkezik és ő szabhatja meg a haszonszerzés módját és terjedelmét is. A gazdasági haszonvétel módjai különfélék lehetnek. Iratoknál a leggyakoribb a nyomtatás által való sokszorosítás és elterjesztés. A kézírásban való sokszorosítás is. De lehet más is. Például optikai eszközökkel való kiállítás (vetítés) vagy telefon avagy grammofon útján való sokszoros közlés. Beszédeknél nyomtatásban vagy más úton való közzététel. Képes ábrázolatoknál, művészi terveknél a sokszorosítás és közzététel lehetséges fizikai módjai. A színdaraboknál és zeneműveknél a darab szövegének nyomtatás útján vagy más módon való közzététele, vagy a mű nyilvános előadása akár belépődíjakkal, akár ilyenek nélkül. A terjesztés, vagyis a közzétett műnek a közönség közt való elárusítása vagy nyilvános szétosztása mint önálló cselekmény, szintén a szerző vagyoni jogai közé tartozik és ha a jogtalanság tudatában történik, szintén jogsértés. A szerzői jogban foglalt mindeme jogok megsértése nyelvünkben igen kifejezőleg a bitorlás szóban van összefoglalva és valamennyi európai jogban magánjogi és büntetőjogi következésekkel jár.