Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Alaptanok. Jogfejlődés
20 Alaptanok. 5. A szerzői jog tárgya a tudományban még elméleti viták alatt van. Az a felfogás azonban, mely a tulajdonjogból kiindulva a jog tárgyának magát a gondolat megjelenésének külső, anyagi testét tekintette (a beírt vagy telenyomtatott papirost, a befestett vásznat, a faragott márványt, mintázott agyagot), ezzel az elmélettel együtt bukott. E felfogás egyébiránt a nyilvános beszédeket és előadásokat nem is fedezte volna. Általánosnak tekinthető az elméletben az a felfogás, hogy a szerzőjog tárgya testetlen, vagyis immatériális. Kohler felfogása szerint, mely a jogtárgy fizikai felfogásával még nem szakított egészen, a szerzői jog tárgya az a képzeletbeli kép, vagyis annak mesterséges képzése (Gebilde), amelyet a szerző művének előbb gondolatban, azután pedig külső kifejezésben adott. Ez az, amit a törvény védelmez, nem pedig a kifejezett gondolat tartalma. A tartalom sokszor fontosabb (pl. ha a szerző valamely új felfedezését teszi közzé), de a szerzői jog mégsem ezt védelmezi, hanem a kifejezés alkotási módját.*) Más felfogás szerint maga a gondolat vagyis a mű tartalma a szerzői jog tárgya. Ez különösen a plágiumoknál mutatkozik tisztán, amikor a bitorló mások kifejezett gondolatát más feldolgozásban a magáé gyanánt teszi közzé, amikor is a bitorlás ismertető jele maga a tartalom, vagyis a gondolat elsajátítása. Újabb keletű és általános, kivált Németországban és Ausztriában az a felfogás, hogy a szerzői jog tárgya tulajdonképen az az álak, a forma, amiben a szerző gondolata megtestesült, vagyis védhető művé alakult át. Az újabb törvényhozások ezen az alapon indultak el és a bírói gyakorlat is ebben az eszmekörben mozog. Az a további. felfogás (különösen Gierkénél), hogy a szerző műve tulajdonképen a szerző személyéhez tartozó jog s így az annak nyújtott védelem is a szerző személyének *) Dr. Josef Kohler : Urheberrecht an Schriftwerken. Stuttgart, Verlag Ferd. Enke 1907. 128. 1.
