Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Második rész. Eljárás - I. Az 1884:XVI. t.-c. eljárási része

27—28. §. Magánindítvány. Felperesség.

197

C. : Szerzői jog bitorlása miatt folyamatba tett per maga a bitorló közadós, nem pedig a csődtömeg ellen teendő folyamatba, mert azzal, hogy a törvény az ezen cselekmény fölötti bíráskodást a polgári bíróságok hatáskörébe utalja, annak büntetőjogi természete meg nem szűnik. (1892: 530. sz.)

3. Bizonyítás népdalnál.

Budapesti tsz. : A Szjt. 28. §-ában foglalt azzal a rendelkezéssel szemben : mely szerint a már közzétett műveknél az ellenkező tényállás kimutatásáig az tartandó szerzőnek, aki a művön szerzőnek meg van nevezve ; alperest terheli a bizonyítás, hogy a felperes dala a népköltészet terméke.

Budapesti T. : Hh. Annak bizonyítása, hogy a kérdéses dalt 1882-ben felperes tette le (hangjegyre) nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az már előbb közkeletű népdal volt. (1898 : 10-12. sz.)

C. : E kérdés nincs fellebbezve. (1898 : 4510. sz.)

1. Jogi személy mint alperes.

Budapesti tsz. : A jogi személy, mint ilyen, a törvény által cselekvőképességgel ruháztatván fel, jogok szerzésére és kötelezettségek vállalására képesnek tekintendő, nincs kizárva tehát jogilag az sem, hogy törvény vagy alapszabályszerűleg akaratnyilvánításának — ót kötelezöleg — közvetítésre hivatott természetes személyek cselekményei vagy mulasztásai — amennyiben ezek a képviselet körben mozognak — a jogi személy felelősségét állapítják meg. A »Tentamen« című munka kiadójaként tényleg alperes a M. Tud. Akadémia, tehát jogi személy szerepel, amennyiben tehát ezen szereplésével mások jogait sérti, ezen jogsérelemért kárpótlással a jogi személy tartozik. A kérdéses mű többszörözését, közzétételét, forgalomba helyezését ezek szerint alperes jogi személy eszközölvén, ezeknek jogtalansága esetén a bitorlást is alperes jogi személy követte volna el.

C. : Hh. (1902 : 2541. sz.)

5. A bizományos rendszerint nem lehet felperes.

Budapesti tsz. : Igazoltnak vette azt a tsz., hogy felperes a kérdéses dal tekintetében csak bizományosa volt a szerzőnek. Ezzel szemben felperes tehát nem hivatkozhatik sikerrel a kiadványon levő »kiadói« jelzésre, mert a Szjt. 28. §-a szerint a védelem csak a szerzővel szemben állapítható meg különben is. Felperest ezen az alapon utasította el a tsz.

Budapesti T. : Hh. azért is, mert a Szjt. 28. §-ának utolsó bekezdése értelmében a bizományos a szerzőt illető jogok érvényesítésére csak álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül megjelent műveknél van jogosítva, minélfogva a felperes, bizományosi minőségéből kifolyólag, ehhez joggal nem bír.

C. : Hh. (1902 : 5989. sz.)

6. A külföldi kiadó felperessége.