Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Alaptanok. Jogfejlődés
16 Alaptanok. 2. A szellemi tulajdon elmélete. Az önálló szerzői jog első formája a tulajdonjog analógiája szerint képződött ki a XVIII. század végén. A jogfejlődésnek ez a formája Európában közel száz évig, nálunk 1884-ig eltartott, amennyiben az Id. Törv. Szab. I. r. 23. szakaszában foglalt elvi kijelentés ereje eddig tartott. A tulajdonjogból vont analógiák mindenesetre alkalmasak voltak arra, hogy a szerzőknek testi formákban megjelenő alkotásai a szerző javára védelemben részesüljenek. A visszakövetelés, a kinyomtatott irodalmi vagy zenemű utánnyomásának üldözése, a jogsértés által okozott kár megtérítése, másoknak a használatból való kizárása e jogfelfogás mellett is elérhető volt. Hasonlóképpen az adásvétel vagy öröklés útján való jogutódlás is. Azonfelül elérhető volt az is, — ami a sajtószabadságra nézve is fontos volt — hogy a szerzői jogkör végre megszabaduljon a régi privilé- giumos és közigazgatási nyűgöktől s mint elismert magánjog a bíróságok, még pedig lassan a magánjogi bíróságok hatáskörébe kerüljön. Ellenben nem volt alkalmas arra, hogy a szerző személyes jogosítványait is érvényre juttassa. De nem volt alkalmas arra sem, hogy az elismert jogot a testetlen (immateriális) megsértések ellen biztosítsa. A tulajdonjogi felfogás keretében azonban sehogysem, vagy csak a jogalkalmazás erőszakos hajlításai mellett és fogyatékosán lehetett megvédeni például a szerzőt a név- használat, a közzétételtől való eltiltás jogaiban, továbbá műveit a torzítások, sőt még a szóval történt előadások ellen is. Sőt jórészt védelem nélkül maradtak a nyilvános beszédek, a színművek és a zeneművek is a nyilvános előadások ellen. Amihez a képzőművészeti alkotások (szobrok, képek, építészeti rajzok, iparművészeti díszítések) védet- lensége is járult, holott az új technikai eljárási módok és a fényképezés feltalálása a szerzői jog megsértését (bitorlás) egyre könnyebbé tette. A jogtudományban, de a gyakorlati életben is egyre nyilvánvalóbbá lett, hogy az »írói és művészi tulajdonjogról« való felfogás a műveltség általános fejlődésében tovább
