Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Alaptanok. Jogfejlődés
Alaptanok. 17 nem tartható. Továbbá, hogy ama jogosítványok tárgyai közt, amelyek a szerzőt a fejlődés újabb állapotában megilletik, vannak olyan testetlen javak is, amelyek a tulajdonjogból vett analógiával nem védhetők, holott azok védelme egyetemes társadalmi érdek és nemcsak a szerző személyes jogérdeke. Viszont az irodalmi és művészeti alkotások egyre fokozódó forgalma, új többszörözési és közzétételi módok feltalálása, kivált a képírás és zene terén, a társadalmi egyetemes érdeknek a szerzővel szemben való biztosabb szabályozását is követelte. 3. Az önálló szerzői jog elmélete. Ezek az okok buktatták meg a tudományban s részben a törvényhozásban is a tulajdonjogi felfogást a szerzői jogkörben. És ezek adtak létet egy újabb, egységes jog felfogásnak, mely a szerző különféle jogait különálló egységnek ismerte föl és a régi elnevezést is mellőzve, a szerzői jog (droit d’auteur, Autorenrecht, újabban : Urheberrecht) elnevezését használja. Francia- ország és Anglia különben kitartott a régi fölfogás mellett. Az első határozott lépést erre az 1870. évi porosz, később németbirodalmivá lett Urheberrecht és a hozzácsatolt két másik, 1876. évi törvény tette meg. Ezeken alapszik a szerzői jogról szóló 1884. évi magyar törvény és az 1895. évi osztrák Urheberrecht is. Kétségtelen, hogy e nagyfontosságú jogelv általános törvényhozási elismerésével és kifejtésével a szerzői jog fejlődése még egyáltalán nincsen befejezve. Számos jogosítvány természete és terjedelme még tisztázva sincs. Azonkívül a jogtudományban is sok vitás kérdés forog még mindig megoldatlanul. Üj, eddig homályban maradt jogosítványok nyernek kifejezést, nem különben új védelmek szüksége is merül föl lépten-nyomon, kivált legújabban alkalmazott elektromos és optikai eljárási módokkal elkövetett bitorlások ellen. Meg lehet állapítani azt is, hogy a jogtudományosság, de maguk a törvényhozások is a szerző jogainak kiterjesztésére, hathatósabb védelmére és szorosabb nemzetközi jog2 Dr. Ken’di Géza : A magyar szerzői jog.
