Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - III. Fejezet. Színművek, zeneművek és zenés színművek nyilvános előadása

166

Színmüvek, zenemüvek és zenés színmüvek.

Ezen egyre szükségesebbé váló előzetes jogvédelem egyébiránt a szerzői jogi törvényhozás nyilt reformkérdései közé tartozik.

A németbirodalmi jogban hasonló esetekben az ált. polg. tvk.-nek és prdts.-nak az abbanhagyásokra (Unterlassungen) szolgáló jogvédelmét tekintik erőben levőnek. Az O. Szjt. 61. §-a polgári úton jogosítja föl a szerzőt az abbanhagyás kieszközlésére, amely esetre a bitorlás általános jogkövetkezményei is alkalmazást nyernek.

A felbujtó (20. §.) az és csakis az, aki a jogosulatlan előadást »eszközöltette«, vagyis akinek akaratelhatározása vagy vállalkozása volt az előadás oka, tehát rendszerint a szín- igazgató, az impreszárió, vagy a megfelelő intézet és társaság. Közönségesen ez lesz maga a tettes is. Nem említi azonban az 57. §. a 20. §-ban felemlített »többi részest«, amilyenek a színészek, zeneművészek, karmesterek stb. Ezek egyáltalán ki vannak zárva a felelősség köréből. Ugyanaz illik rájuk, mint a többszörözési műveletnél a nyomdászra, korrektorra, szedőkre, gépszemélyzetre, rajzolóra stb. Felelőtlenségült tehát helyzetükből következik.

2, A kártérítés mértéke általában a 19. §. szerint igazodik. Jóhiszeműség esetében csak a gazdagodás kiadása követelhető.

A kártérítés összege a jogosulatlan előadásból bármiképpen befolyt egész bevétel (helytelenül : jövedelem), az arra fordított költségek (regie) levonása nélkül. Idetartoznak tehát a külön adományok és effélék is, de gyakorlatunk szerint nem tartoznak ide a színháznak vagy más műintézetnek nyújtott szubvenció-átalányok aránylagos részei. Hogy az előadás célja milyen volt, nem határoz. A szerzőt tehát az így értelmezett kártérítési összeg még jótékony célra tartott jogtaJan előadások esetében is megilleti.

A törvénynek ezen, az 1870. évi NB. Szjt. 54. §-ából átvett szigorú intézkedése kétségtelenül egy második pénz- büntetés gyanánt hat és esetenkint a szereplő színművészek és zenészek díjazásbeli jogaiba is mélyen benyúl.

Egyébiránt ha a bevétel meg nem állapítható, ami elkésve ritkán is sikerül, vagy a bitorlott mű más művel együtt adatván elő, a köztük való arány tekintetében a felek egyet nem értenek : a törvény a bírót ebben az esetben