Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Alaptanok. Jogfejlődés
Alaptanok. 15 továbbá ilyenek különösen az írásjelek (betűk, hangjegyek) és a képek. A gondolatkifejezések e tág köre kezdettől fogva az egyén személyes jogosítványai közé tartozott, de egyben a társadalmi élet létfenntartási és fejlődési érdekei közé is. Nincs benne kétség, hogy a kettő közt való viszonyt a társadalmi élet kezdeteitől fogva bizonyos szokásjogok szabályozták. Ennek ősrégi nyomai vannak a költők, mesemondók és énekesek iránt tanúsított tiszteletben, valamint a nekik adott ajándékokban, aminek olykor vallásos szankciója is volt Az értelmi és művészeti munkaszolgáltatás elismerése tehát a fejlődés kezdetein homályos jogtudatban is kifejezést nyert. E jogtudat kifejtését azonban, amint láttuk, az állam csak a középkorban, a könyvnyomtatás elterjedése után vette feladatai közé, mivel a gondolatterjesztés új módja általános jelentőségű volt és bizonyos veszélyeket is hozott magával. A szerzői jog első védelme és korlátozása a fejedelmek privilégium-jogával kezdődött, ami azonban az írói művek kinyomásának engedelmén és az utánnyomás tilalmán túl nem terjedt és csak a könyvnyomtatást védte vagy korlátozta. Része volt tehát az általános ipari jognak, másrészt pedig amaz államfelügyeleti jognak is, amelyet a királyság a szellemi élet mozgalmain gyakorolt. Ebből az állapotból a szerző önálló jogainak felismerése csak a privilégiumok jogrendszerének bukásával kezdett kibontakozni, kezdetben Angliában, később a francia forradalom által, mely a régi feudális jogokat egyáltalán megszüntette. Nem véletlen, hogy a kontinensen a szerző jogainak első törvényhozási elismerése 1793-ban Franciaországban történt. Kimutatható, hogy a többi államokban is aszerint bontakozott ki a szerző önálló jogköre, amint a rendi szerkezet felbomlott és a gondolatközlés szabadsága (sajtószabadság) is elismertetett. A szerzői jog maga is egy része volt a szabad gondolatközlés jogában foglalt különféle jogosítványoknak.
