Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - III. Fejezet. Színművek, zeneművek és zenés színművek nyilvános előadása
állítanak fel kivált avégböl, hogy a kisebb zeneművek vagy részletek népies és jótékony célú előadásait szabaddá tegyék, de egyben a szerzőt is megvédjék a hasonló űrügyek alatt űzött bitorlásoktól. Az életben egyébiránt a zeneműírók és színpadi szerzők társulatai is erre törekszenek. A gyakorlati életben, ahol a színműveknek és zeneműveknek annyiféle műfajtája van, fontossággal bír azok mivoltának a helyes meghatározása is. Színmű alatt mindenféle színpadi előadásra alkalmas, cselekményes írói művet kell érteni. Hogy előadásához kell-e színpad és jelmez : közömbös. A nem színpad számára írt, rendesen filozófiai tartalmú drámai költemény (Madách : Ember tragédiája, Goethe : Faustja) szintén színmű, ha előadható. A némajátékok (pantomimia) és balett-szövegek (koreográfia) színműjellege vitás. Az elmélet ezeket is a színműnek közé sorozza. Ugyanígy az újabb törvények is. A magyar Szjt.-ben (49. §.) mi sincs, ami ezeket kizárná a színműveknek nyújtott védelemből. Egyébiránt az előbbi gyakran, az utóbbi mindig zenés színmű. A szöveges zenemüvek fogalmát a Szjt. 52. §-a gyűjtő fogalom gyanánt használja, amelybe mint legfontosabb a zenés színmű tartozik, tehát az opera, operette, zenés népszínmű, melodráma stb. Ezeknél azonban az írói és zeneműnek szerves összefüggésben kell lennie. Az elválasztható zene-betétekkel fölszerelt népszínművek és más betétes színművek zenés színműveknek nem tekinthetők. Szöveges zenemű ellenben még az oratorium is, ha karokkal és magán- szólamokEal van fölszerelve. Hasonlóképpen a mise ; az egyszerű dal és népdal is, ha meg van zenésít ve. Mindezek a Szjt. 50. §-a szerint, akár megjelentek már többszörözve is, akár pedig nem, kifejezett jogfenntartás nélkül is védve vannak a nyilvános színpadi előadás ellen. Zenéjükből csak az 50. §. 2. bekezdésében felsorolt zenerészek adhatók elő szabadon. Nyilvános előadásnak minden oly előadást kell tekinteni, ahova a hallgatókat nem hívják meg személy szerint, 156 Színmüvek, zenemüvek és zenés színmüvek.
