Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - III. Fejezet. Színművek, zeneművek és zenés színművek nyilvános előadása
49—52. §. Nyilvános előadásuk. 157 hanem akárki is elmehet. A helyiség nem határoz. Templom, intézet, magánhelyiség vagy nyilt hely, mindegy, hacsak az előadás módja nyilvános. Nem nyilvános előadás ellenben a családi, egyesületi, intézeti hangverseny. Hogy ezeken belépődíjat szednek, az az előadást még nyilvánossá nem teszi. Lehet azonban nyilvános előadás belépődíj nélkül is. Az u. n. zártkörű hangversenyek szintén nyilvánosaknak tekintendők, mivel a meghívókhoz általában majdnem mindenki hozzájuthat. Törvényünk szerint az előadás célja sem határoz, bár ebben az újabb álláspont már mindenfelé más. A grammofonon, fonográfon és általában a géphangszereken, tehát előadó művészek közbejötté nélkül való nyilvános zeneművi előadás kérdése gyakorlatunkban még eldöntetlen. A Szjt. erészben semmi eligazítást nem tartalmaz. Az uralkodó felfogás általában az, hogy az ily előadás, ha egyébiránt nyilvános, csakis akkor nem tekinthető védettnek, ha egészen gépies, vagyis az eredeti szerzemény művészi alakításait semmikép sem képes visszaadni még a gép kezelőjének ügyességével sem. (Sípláda, zenélőóra stb.) A fonográf, grammofon, pianola (phonola) nyilvános működése tehát, mivel a művészi modulációkat részben vagy egészben vissza képes adni, a szerző engedelme nélkül bitorlásnak tekinthető. Végül a Szjt. nem tiltja, sőt mint lehetőséget ismeri, hogy a szerző színművének vagy zeneművének többszörö- zési jogát is másra és előadási jogát is másra ruházza át. E két jog egymástól el lévén különítve, a többszörözés átruházása egymagában nem jelenti az előadási jog átruházását is, annál kevésbé szabad a nyomtatásban kiadott ily műveket a szerző külön beleegyezése nélkül nyilvánosan előadni. A színműveken előforduló, erre vonatkozó tilalom, pl. »a színpadokkal szemben kézirat«, fölösleges. Mennyiben szükséges a zeneműveknél, az 51. §. mondja meg. A NB. Szjt. 27. §. kiveszi az előadási tilalom alól a zenemű nyilvános, de nem iparszerű és ingyenes előadásait. De kiveszi általában a népünnepeken és a jótékony célból tartott, úgy az egyletek
