Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - III. Fejezet. Színművek, zeneművek és zenés színművek nyilvános előadása
49— 52. §. Nyilvános előadásuk. 155 Színpadon kívül az ilyen müvekből nyitányok, felvonásközi és egyéb zenerészek, a jogosult beleegyezése nélkül is előadhatók. 51. §. A többszörözve megjelent és áruba bocsátott zeneművek nyilvánosan a jogosult beleegyezése nélkül is előadhatók, amennyiben a szerző a mű címlapján, vagy annak az elején, az előadási jogot magának fenn nem tartotta. 52. §. Ha a műnek több szerzője van, a nyilvános s előadás tekintetében, az 1. §. második és harmadik ' bekezdése azon eltéréssel alkalmazandó, hogy a szöveges \ zeneművek előadásához, ideértve a zenés színműveket is, < rendszerint elég a zeneszerző beleegyezése, és hogy az ilyen műveknek zene nélkül előadásához a zeneszerző beleegyezése nem szükséges. 1. A nyilvános előadás lényegében a műnek nem gépi többszörözés útján, hanem máskülönben való közzététele. Erészben azonban egyrészt az írói mű, másrészt a zenemű és zenemű közt lényeges különbség van. A többszörözött és megjelent írói mű további közzététele, pl. felolvasása és elszavalása már nem oly fontos érdeke a szerzőnek, mint maga a többszörözés. Ellenben a már megjelent színmű és a zenemű nyilvános előadásához való joga értékesebb mint amaz, mivel művének a közönséggel való igazi, művészi közlése legnagyobbrészt ezen az úton történik. Munkája és érdemei megfelelő díjának javát tehát legnagyobbrészt ebből várhatja még úgyis, ha abban az előadó művészekkel (színművészek, zeneművészek) osztozik. Ehhez járul még kivált a zeneműveknek nemzetközi jellege, amennyiben fordítás nélkül terjednek szét s így a nyelv és az ország határait szinte nem is ismerik. Ez az oka, hogy a törvényhozások az efajta művek kizárólagos előadási jogában a szerzőt külön szabályokkal v^édik, de egyben óvatosan korlátozzák is ott, ahol azt nyomatékos kulturérdekek követelik. Az újabb törvény- hozások erészben részletes, szinte kazuisztikus korlátokat
