Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Alaptanok. Jogfejlődés

14

Alaptanok.

Időközben azonban az egységessé vált német birodalom törvényhozása folytatta a szerzői jog kodifikálását. Létrejött a képzőművészeti alkotások szerzőjogáról szóló 1876. jan. 9-iki és a fényképek jogtalan utánzásáról szóló 1876. jan. 10-iki németbir. törvény, tehát most már kimerítő és a tudományosság akkori színvonalán álló törvényminták állottak a hazai reformtörekvés rendelkezésére is.

Megint a Kisfaludy-Társaság volt az, mely most már harmadszor a M. T. Akadémiával is kezet fogva, fölvette a megszakadt előkészítést. A most említett három német- birod. szerzőjogi törvényt mintául véve, Arany László előmunkálata alapján az irodalmi, művészeti és fényképészeti szerzői jogokról egyetlen törvénytervet készített. Pauler Tivadar igazságügyi miniszter e tervet szakértekezlet elé s innen megfelelő átdolgozás után 1882. nov. 20-án a képviselőház elé terjesztette.

A képviselőház igazságügyi bizottsága (Horváth Lajos elnök, Apáthy István előadó) jelentését már 1883. febr. 9-én előterjesztette a képviselőháznak, de ott csak 1884. febr. 21-én vette kezdetét az általános tárgyalás, amelynek folyása alatt az időközben megbetegedett Apáthy István előadót Teleszky István helyettesítette. A képviselőház több szakaszt újraszövégeztetett az igazságügyi bizottság által.

A javaslat végső szövegét 1884. márc. 12-én hitelesítette a képviselőház, a főrendiház pedig márc. 28-án változatlanul elfogadta. Az így befejezett törvény a királyi szentesítést 1884. ápr. 26-án kapta meg és május 4-én az Országos Törvénytárban, május 7-én pedig a képviselőházban mint 1884. évi XVI. t.-c. kihirdettetett.

. Alaptanok.

1. Jogfejlődés. Gondolatainkat és érzelmeinket, ameny- nyiben az utóbbiak már a gondolat képeivé váltak bennünk, különféle fizikai módokon szoktuk kifejezni. Ilyenek : a beszéd, az ének és zene, a mozdulatok, a tánc, az arcjáték ;