Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Jogtörténet

Jogtörténet.

13

a szellemi forgalom gyors fellendülésével egyesülve, egy rendszeres magyar szerzőjogi törvény elkészítését siettette.

4. A magyar kiadói és szerzői jog törvényes szabályozása. Az első lépést a kodifikálás terén az 1875 : XXXVII. t.-c. II. rész 8. címében a kiadói ügylet szabályozásával tette meg a magyar törvényhozás.

E törvényes rendelkezés csak szerződés hiánya esetére és csakis az irodalmi, műszaki vagy művészeti munka szerzőjének s a többszörözésre, közzétételre és forgalomba hozatalra vállalkozó kiadónak jogviszonyait (kiadói ügylet) szabályozza ugyan és így távol áll még a szerzői jogok szabályozásától : mindazáltal már az Európa szerte mutatkozó jogfejlődés eredményeit felhasználta.

Az új törekvéseknek kiüönösen az 1870. jún. 11-iki németbirodalmi szerzőjogi törvény adott táplálékot nemcsak azáltal, hogy intézkedései az általános szükségérzetnek és a jogtudományosság újabb megállapításainak megfeleltek, de azáltal is, hogy technikája világos volt, a régi adminisztratív beavatkozások helyére a bíróságok tekintélyét tette és büntetései a szerzői jognak védelmére hatályosaknak mutatkoztak.

A Kisfaludy-Társaság 1867-ben megint fölvette az 1844-ben megszakadt fonalat és új szerzőjogi törvényjavaslat alaptervét dolgozta ki, de úgy ez, mint a javaslat művészeti részének a Magyar Képzőművészeti Társaság által átdolgozott része csak az igazságügyi minisztériumig tudott eljutni.

Az 1870. évi németbir. törvény életbelépése után azonban nagyobb sikerrel vette föl a törvényelőkészítést a Magyar írók és Művészek Társasága, ahol különösen dr. Kováts Gyula buzgósága következtében már 1874-ben elkészült egy törvénytervezet. E tervezet különös figyelemmel volt a sok tekintetben önálló szabályozást igénylő magyar életre. E javaslat az akkori politikai viszonyok közt, de kivált a bekövetkezett kodifikáló korszak más, fontosabb tennivalói által, nevezetesen pedig az 1875. évi KT. kiadói része által háttérbe szoríttatott.