Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Jogtörténet

12

Jogtörténet.

könyvek, hanem minden néven nevezendő »ész-szüleményekre«, tehát minden irodalmi, képzőművészeti és zene- művészeti művekre s azoknak nemcsak sokszorosítására, hanem nyilvános előadására is kiterjedt.

Gyakorlati életünkben mindezekből kevés módja volt a kir. Curia régi döntvényjogának emez elvi kijelentést kiképezni. A fejlődésnek indult irodalmi és művészeti élet óvakodott e fölötte bizonytalan jogot peres úton keresni. Pótolta ezt a közszokás és a plágiumról való szigorú közfelfogás, mely a szerzői jogok megsértését gyalázatosnak bélyegezte és ezzel segített magán. Valósággal nem is fejlődött számottevő bírói gyakorlat az 1861. évi elvi kijelentés alapján.

E jogállapoton lényegében nem változtatott az 1867. évi XVI. t.-c. sem, mely a Magyarország és Ausztria közt kötött első vám- és kereskedelmi szerződés 19. cikkében fölemlíti, hogy az írói és művészi tulajdonnak mindkét állam területén való kölcsönös oltalma végett a két törvényhozás útján fog megállapodás történni. Ez a kijelentés az 1878. évi XX. t.-cikkbe is befoglaltatott, de csak az 1887 : IX. cikkbe foglalt szerződésben teljesült, mely a két állam közt, most már az 1884. évi magyar Szjt. életbelépése után, köttetett meg.

További jogrendezés foglaltatik a Horvát-Szlavon- országokkal való kiegyezésről alkotott 1868 : XXX. t.-c. 9. §-ában is, mely az írói és művészi tulajdont illető törvényhozást a közös törvényhozás tárgyai közé sorozta. Erészben tehát Horvát-Szlavonországoknak autonómiájuk nincsen.

Végül nevezetes törvényhozási tény foglaltatik az 1867 : XVI. t.-c. 2. §-ában, mely a korábbi abszolút kormány által Franciaországgal 1866. dec. 11-én kötött s a szellemi és művészeti munkák tulajdonjogát kölcsönösen biztosító nemzetközi szerződést becikkelyezte és már ezáltal is serkentőleg hatott nálunk a további jogfejlődésre. E szerződés erejét egyébiránt az 1878 : XVIII. és 1879 : XIX. t.-cikkek a felmondásig meghosszabbították. Általa jogunkba a szerzői jogoknak számos új intézménye bemenetelt talált s