Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek

19—22. §. Büntetések.

121

dék bizonyítása legtöbb esetben nehéz, ellenben a gondatlanság büntetlensége éppen a kalandor üzletemberek és zúgkiadók számát szaporítaná, az írót pedig kitenné annak, hogy ha a birtorlón kárát megvenni nem bírja, a rajta elkövetett súlyos jogsértés is minden következmény nélkül maradna a könnyelmű és vagyontalan bitorlóval szemben. E nyomatékos okok azonban kétségtelenül csak célszerűségi jelleggel bírnak.

A NB. Szjt. 38. §-a végleg szakított a gondatlan bitorlás büntetésével és a pénzbüntetést (3000 márka) csakis a szándékos, a jogosult beleegyezése nélkül elkövetett töbszörözés és iparszerű terjesztés eseteire, valamint a színmű és zenemű hasonló szándékos nyilvános előadásának eseteire szoritotta. Ehhez csatlakozik, de tizedrészre (300 márka) enyhített büntetési tétellel, az az eset, ha a bitorló a szerző beleegyezését a mű változtatásához, ahol annak helye van, meg nem szerezte.

Az O. Szjt. 51. §-a szintén a bitorlás tudatos (wissentlich) cselekményeire szorította a büntetést, de egy sorozat kisebb pénzbüntetés alá eső bitorlási kihágást állapított meg.

A büntetés kiszabása mind a két törvényben magánvádra a büntető bíróság hatáskörébe tartozik.

A magánjogi következmények közt első a kártérítés, ami a magánjognak a bitorlás különös természetéhez való alkalmazása. A szándékosság és gondatlanság eseteit a törvényhozások általában egybefoglalják és ezekre a szerző teljes kártérítési jogát állapítják meg. A bitorló tehát az elvont hasznokért is felel.

Vitásabb annak a helyzete, akit sem szándék, sem gondatlanság nem terhel. (Jóhiszeműség.) Ez rendesen a tévedés esete. Itt az altalános magánjog elvét vették át a törvények. A jogban való tévedés (error juris) nem tekintetik vétlennek, ellenben a ténybeli tévedés (error facti) az előbbi állapot helyreállítására, tehát a jogtalan gazdagodás kiadására kötelez.

Mellékkövetkezménye a bitorlásnak általában kétféle :

a) Előzetesen a bitorlás kísérletének vagy folyó cselekményeinek feltartóztatása. Ilyen a készülő vagy kész bitor- lott példányok és az erre közvetlenül szolgáló készülékek