Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
122 írói müvek. (betüminták, lemezek, hengerek) lefoglalása. Egyes törvény- hozások a kísérletet mint külön vétséget büntetik. b) Utólag az ítélet alapján e tárgyak elkobzása (hatósági elvétele) és megsemmisítése, vagy a jogosult számára való kiadása. E mellékkövetkezmények magánjogi természetűek és nem tekinthetők büntetéseknek. c) A német és osztrák szerzői jogban helyet talált a kártérítést helyettesítő elégtétel (Busse) intézménye is, amivel az eljárás lényegesen rövidíthető, amennyiben a valóságos károk és a szerző által szenvedett más hátrányok megtérítését egy átalányszerű összegben már a büntető fórum mondhatja ki s ezzel a polgári kártérítési kérdés vitája elesik. Másrészről a megtérítés megállapításának joga a bírói cognitiót kiterjeszti és áthidalja a szertelen bizonyítási nehézségeket. d) Mindezekhez járul az újabb jogokban a bitorló nyilvános előadások (színház, felolvasás, közmutatvány) idején való hatósági eltiltása, mely a kísérletnél a megelőzés természetével bír. Az újabb jogfejlődésben általános a hajlandóság a szerzőket (írók, művészek) hathatósabb védelemben részesíteni, még a kiadókkal kötött ügyleteiknél is. Viszont a szerzőjogi vétségek büntetőjogi természete egyre tisztább felismerést nyer. Minden újabb szerzőjogi törvényben szélesebb mértékben jutnak alkalmazáshoz a büntetőtörvénykönyvek általános rendelkezései s nagyobb hatáskörhöz a büntető fórumok. A magyar Szjt. és eljárás a bitorlásnak következő jogkövetkezményeit ismeri : Pénzbüntetés 2000 koronáig. Kártérítés. Elkobzás. Az elégtétel (Busse) intézményét már az 1870. évi NB. Szjt. is ismerte a kártérítés helyett, a magyar Szjt. azonban nem vette át. Az 1901. évi NB. Szjt. ezt a büntetés mellett és a sértett indítványára 6000 márka magasságáig megtartotta a büntető bíró hatáskörében.
