Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Jogtörténet
Jogtörténet. 11 A két állam közt az új helyzet a szerzői jogok tekintetében az volt, hogy Magyarországon egészen 1849-ig az 1793. évi kir. rendelet maradt életben, amíg Ausztriában az 1846. okt. 19-iki pátens egészen a legújabb ideig, az 1895. dec. 26-iki szerzőjogi törvény (Gesetz betreffend das Urheberrecht an Werken der Literatur, Kunst und Photographie) életbelépéséig érvényben maradt. Magyarországon az 1848 : XVIII. t.-c. a gondolat-terjesztés szabadságát kimondotta ugyan és a nyomdát is fölszabadította a régi közigazgatási rendszabályok bilincseiből, a XXX. t.-c. pedig a színházak cenzúráját törölte el, de a szerzői jogok szabályozása elmaradt. A szabadságharc bukása után pedig az 1852. nov. 29-iki császári rendelet 1853. május 1-től kezdve az osztrák polg. törvénykönyvvel együtt Magyarországon is életbeléptette az 1846. okt. 19-iki osztrák császári pátenset. E pátens nálunk 1861-ig bírt törvényerővel, holott Erdélyben annak érvényessége egészen az 1884 : XVI. t.-c. életbelépéséig megmaradt. Az 1861. évi jogrendezés alkalmával az Országbírói Értekezlet alkalmával a szerzői jog szabályozása is szóba került, mivel azonban e téren alkotmányos törvény még nem volt és az Értekezlet az osztrák jogállapotnak megörökítésétől erészben is tartózkodni akart, az Id. Törv. Szab. I. rész 23. szakaszába a következő elvi kijelentés vétetett föl : Az ész szüleményei is oly tulajdont képeznek, mely a törvény oltalma alatt áll. Amely kijelentéssel egyébiránt a szerzői jogok védelme az eddig fennállott közigazgatási és büntetőbírósági hatáskörből végre a polgári bíróságok hatáskörébe került. Az így Magyarországon előállott új jogállapot nem állította ugyan vissza az 1793. évi kir. rendelet erejét, de mint a szellemi »tulajdon« elvi megállapítása, a törvénypótló bírói gyakorlatnak messzemenő felhatalmazást adott a kezébe. Fejlődés volt mégis, hogy most már a könyvnyomtatás és utánnyomás hatósági engedőiméről, a régi privilégium eme maradványáról szó sem lehetett többé. Azonfelül pedig a polgári bíróságok védő hatásköre most már nemcsak a
