Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
116 Írói műveli. c) Ha a mû egyszerre több nyelven jelent meg (7. §. 2. p.) azt e nyelvek valamelyikére a bitorlás következményei nélkül az eredeti mű megjelenésétől 5 évig lefordítani tilos. Jogfenntartás és bejelentés nem szükséges a védelemhez. d) Minden más mű szerzője (kivéve még a színműveket) a 7. §. 3. p. szerint a fordítás ellen, még pedig a jogosult fordítás megjelenését követő évvel kezdődő 5 évig védve marad. Ebben az esetben azonban a jogtenntartás és a kellő időben történt kétszeres bejelentés az elévülés feltétele. Vagyis, ha valamely mű pl. 1908. jan. 1-én jogfenntartással jelent ugyan meg, de a rákövetkező egész 1909. évben a fordítás kezdetének közzétételét a szerző (jogutódja) be nem jelentette, avagy bár bejelentette, de a befejezett fordítás befejezett közzétételét 1911 végéig be nem jelentette : a fordítási tilalom magától kihal. Ellenben ha ezek megtörténtek és a fordítás befejezése 1911. dec. 31-én jelent meg. akkor a jogos fordítás 1916. dec. 3] -éig védve marad. Kitetszik tehát, hogy az ily művek fordítási tilalma legkedvezőbb esetben az eredeti megjelenésétől 9 évre terjeszthető ki. Ha az eredeti mű több kötetben vagy részben jelent meg, akkor a 7. §. 3. pontja szerint minden kötet vagy rész külön munkának tekintendő és fordítási tilalma is az egyes kötetek után igazodik. Végül az a fordítás, amely a jogszerű fordítás kezdetének (első év) bejelentése előtt, vagy bár ezután, de a fordítás befejezésének (harmadik év) bejelentése előtt jelent meg, mint a szerző részére fenntartott egy évi, a második esetben : három évi tilalmi időben megjelent fordítás, egyáltalán bitorlás. Az a felfogás, hogy az ily jogtalan fordítás bitorló jellege visszahatólag is elenyészik, ha a szerző az első, illetőleg harmadik év leteltével a bejelentést nem tette meg, a törvény 7. §-ának helyes magyarázatába és a védelmi időtartamról szóló intézkedésekbe ütközik. Sőt beleütközik a törvény egész szellemébe és ama kifejezett céljába is.
