Nagy Benő - Wámoscher Endre: A magyar szabadalmi jog zsebkönyve (1931)

VIII. Fejezet. A bitorlások és a büntetések

93

hogy elérjük azt, hogy az iparjog védelem ne részesüljön mostohább elbánásban, mint a szerzői jog védelme.

Az illetékességre vonatkozólag a Bp. általános szabályai az irányadók. A tettessel szemben eljáró járásbíróság tehát illetékes a más bíróság területén lakó részesekkel szemben is és nevezettekkel szemben a lakhelyükön, az esetleges előzetes intézkedéseket is foganatosíthatja.

A kihágás az 1931. január hó 1. napján életbelépett 1930. évi XXXIV. t.-c. 103. §-a alapján a Bp. 41. §-ában felsorolt főmagánvádra üldözendő cselekmények közé tartozik. Ennek indoka az, hogy a szabadalom speciális jog, amelynek oltalma csakis a jogosított magánérdekében állhat.

A magánindítvány előterjesztésének határidejére nézve itt is az általános szabályok (Btk. 112. §.) alkalmazandók. A Btk. 112. §. szövege: »A magánfél indítványa azon naptól számított 3 hó alatt terjesztendő elő, amely napon az elkövetett bűntett vagy vétség és annak elkövetője az indítványra jogosítottnak tudomására jutott, ha a cselekmény büntethetősége időközben elévülés által el nem enyészett ...«

A Ktk. 12. §. ért.: ezen intézkedés a kihágások miatt folyó bűnügyekben is alkalmazandó.

A magánindítvány előterjesztésére természetesen legelső sorban a szabadalom tulajdonos a jogosult, de tehet ily indítványt az is, akire a szabadalmat átruházták, sőt az is, ki bár nincs a lajstromba tulajdonosként bevezetve, de a jogutódlást hitelt érdemlőleg igazolja. A használatra jogosított bitorlási keresetet csak akkor ind.that, ha a tulajdonostól erre külön meghatalmazást kapott.

Ha többen tulajdonosok, akkor csak együttesen, közös meghatalmazás alapján léphetnek fel. Ezt kívánja a szabadalom egysége, de lehetetlen is volna, ha mindenik társtulajdonos önállóan felléphetne a bitorlás miatt, mert az a helyzet állana elő, hogy a szabadalom egyik tulajdo-