Nagy Benő - Wámoscher Endre: A magyar szabadalmi jog zsebkönyve (1931)

VIII. Fejezet. A bitorlások és a büntetések

94

nosa használati engedélyt ad valakinek, a másik tulajdonos pedig ez illető ellen bitorlási perrel lépne fel.

A fejjelentéshez csatolni kell a szabadalmi leírást es a szabadalmi lajstromkivonatot. Ez utóbbi azért fontos, mert csak ebből állapítható meg, hogy ha a pert nem a tulajdonos indítja, hogy a szabadalom át van-e ruházva, továbbá, hogy a szabadalom nem járt-e le és hogy a díjak rendesen le vannak-e róva, azaz, hogy a díjfizetés elmulasztása okából nem szűnt-e meg â^s'zâBMaTom!" A feljelentést a sértett fél ügyvédi képviselet nélkül is beadhatja és a járásbíróság előtti tárgyaláson, valamint az előzetes intézkedések során személyesen is eljárhat, de ha felebbezés folytán az ügy a kir. törvényszékhez kerüi, ott rendszerint ügyvéddel kell magát képviseltetnie.

Ha a fél a járásbírósági tárgyaláson személyesen is jár el, a Bp. 223. §. értelmében tanudíjat nem igényelhet.

Az 1930. évi XXXIV. t.-c. 120. §-a értelmében a szaba- dalornbílorlás kihágása miatt folyó bűnügyekben a pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértve illték- kötelezeítséget állapíthat meg.

A találmány mibenlétének megítélése csakis a leírás alapján történhetik és a leírás alapján köteles a bíróság dönteni. Semmiféle utólagos a leírásban nem foglalt értelmezés figyelembe nem vehető. Ha azután a leírás értelmezése körül vita támad, akkor és csakis akkor kérheti ki a büntető bíróság a szabadalmi bíróság véleményét. Ilyen ésetben azonban köteles is kikérni. Helytelen tehát, ha a járásbíróság oly esetben, ha felek között a tekintetben merül fel vita, hogy a terhelt által előállított készülék ütközik-e a sértett szabadalmába, véleményt kér a szabadalmi bíróságtól, mert ily kérdésben, mint már a 49. §-náJ említettük, a büntető bíróságnak kell döntenie.

Egyébként a szabadalmi bíróság által adott vélemény a büntető bíróra nézve kötelező és ez kitűnik abból is,