Nagy Benő - Wámoscher Endre: A magyar szabadalmi jog zsebkönyve (1931)

VIII. Fejezet. A bitorlások és a büntetések

8i

visszaadását azért kellett elrendelni, illetve azokra vonatkozóan az elkobzás és használhatatlanná tétel kimondását azért kellett mellőzni, mert az 1895. évi XXXVII. t.-c. 51. §-ának első bekezdése értelmében előírt kívánat a tárgyalás folyamán a sértett részéről ki nem fejeztetett. (Bp. bttő jb. È. IV. 18558/1919.)

A kir. törvényszék az Ítéletnek közzétételét csak az Ítélet rendelkező részének, a pénzbüntetést átváltoztató rendelkezéséig bezárólag korlátozza, mert úgy látta, hogy az Ítéletnek egész terjedelmében való közzétele oly tetemes költségbe kerülne, hogy az esetben a közzétételt hiúsítaná meg. (Bp. bttő tsz. B. X. 7836/1921.)

D. V. vádlott, mint igazgató a vezetése alatt álló r. t., illetve F. D., mint ugyanazon r. t. tisztviselője... év folyamán---- cégtől, teljesen a sértett szabadalmi leírása

szerint készült szélrostákat vásárolt, amelyeknek a vételét D. V. vádlott utólag jóváhagyta, melyeket a vádlott Budapesten eladott, illetve raktárában tartott. A kir. büntető járásbíróság ez alapon D. V. vádlott bűnösségét megállapította nevezetesen.

A sértett részéről a vádlottal szemben kétségtelen, hogy a sértett... számú szabadalomnak a tulajdonosa és hogy a vádlott által árusított szélrosta szerkezet a sértett szabadalmának oltalom alá helyezett alkatrészeivel, amely a vádlott részéről vita tárgyát sem képezte — azonos. Nyilvánvaló az is, hogy vádlott ezt a sértett engedélye nélkül, ennek a szab. törvény 8. §-ában gyökerező joga megsértésével adta el.

Ami végül a szabadalomsértés tudatát illeti, úgy ez is megállapítható, mertl.r. vádlottnak, mirí.r.t. vezetődnek, s mint szakembernek, az általa jól ismert K-féle rosták vételekor, vagyis 1928. év — hó 28-án és a rosták árúsítása előtt is, annak tudatában, hogy a fontosabb szabadalmak lejárt oltalmi ideje törvényesen meghosszabbításra tarthat igényt, meg kellett volna győződnie arról, hogy a sértett gyártmánya ily meghosszabbításban nem részesült-e. Ennek a tájékozódásnak az elmulasztása, a vádlott terhére az állandó bírói gyakorlat szerint az 1895: XXXVII. t.-c. 49. §-a által megkívánt tudatosságot megállapítja.

Mindezek alapján, — figyelemmel arra az általános szabadalom jogi elvre is, mely szerint a r. t. javára elkövetett szabadalombitorlás bűncselekménye esetén büntetöSzabadalmi jog.

6