Nagy Benő - Wámoscher Endre: A magyar szabadalmi jog zsebkönyve (1931)

VIII. Fejezet. A bitorlások és a büntetések

73

Tudatosságról akkor lehet szó, ha a szabadalom- sértő tudja, hogy az általa végzett cselekmény a szabadalom körébe esik. Ezzel azonban azonos elbírálás alá '■'éSík àz'îs', ki ugyan bizonyosan nem tudja, hogy cselekménye a szabadalmat sérti, de noha ezt lehetőnek tartja, nem szerez meggyőződést a kérdés mibenlétéről.

A tudatosságra vonatkozólag a törvényjavaslat miniszteri indokolása a következőket mondja: »A jogsértés tudását illetőleg elégséges, ha a tettes könnyelműen komoly megfontolás nélkül cselekszik, mert már egy harmadik éredekei- nek könnyelmű megsértése, vagyis a dolus eventuális is involválja a tudatos jogtalanságot. A szabadalmi védelemnek a hivatalos lapban való közzététele magában véve nem bir azzal a jelentőséggel, mint a kereskedelmi cégekre vonatkozó közzététel, vagyis nem bir. a K. T. 9. §-ábmi irt sankcióval, mert senki sem kötelezhető, hogy az összes megadott szabadalmak jegyzékét tanulmányozza. Viszont, ha ily hirdetés elmarad, ez nem zárja ki a tettes tudatát. Ha a tettes először jóhiszeműen járt el és csak később állott be a dolus, ha ez a mala fides superveniens már a büntetendő cselekmény elkövetésekor fenn forgott, akkor ez a bitorlás alanyi tényálladékát megvalósítja«.

Legkönnyebben természetesen a tudatosság akkor álalapítható meg, ha a sértő a jogosított által a szabadalom fennállására előre figyelmeztetve lett, vagy ha a tárgyak oly külső jellel vannak ellátva, amelyből nyilvánvaló, hogy az belföldön szabadalmazva van. Ugyanis a szabadalmi oltalomra vonatkozó jelzést minden szabadalom tulajdonos alkalmazhat, de ily jelzési kényszert a törvény nem ismer.

A legtöbb esetben azonban a tudatosságot ily egyszerűen megállapítani nem lehet és annak fennforgása minden egyes esetben csak az összes körülmények figyelembevételével és esetleg bizonyító eljárás lefolytatásával állapítható meg. A auakorlatban a bíróság azt vélelmezi, JiOOU