Nagy Benő - Wámoscher Endre: A magyar szabadalmi jog zsebkönyve (1931)
I. Fejezet. A szabadalmak tárgya
16 tás találmánv-e? A törvény a következő szakaszokban laxa- tív felsorolja, hogy mely találmány nem szabadalom. A kifejlődött gyakorlat szerint a találmány nem e^véb. mini valamely műszaki feladatnak oly megoldása, amely az ismert _ megoldások!ŐT “lényegesen különbözik. Ipari értékesíthetés abban áll, hogy a találmány anyagi használatra alkalmas legyen. Amint Tury mondja: Iparilag értékesíthető kifejezés alatt nem a találmány rentabilitása, hanem csak a megvalósííhatás értendő. Az ipari értékesíthetés kelléke nem terjed kí a célszerűségre és a hasznosságra is s így csak az ipari célra általában hasznavehetetlen és gyakorlatilag nem alkalmazható találmány nem szabadalmazható. Joggyakorlat. Ismert dolog benső meglevő tulajdonságainak felfedezésére oltalmat törvényünk nem nyújt. (Bírói oszt. 1903. dec. 23. 14911/1903.) Szabadalmi törvényünk szerint bár a találmány fogalma törvénybe nem is iktattaíott, a szabadalmazható találmány fogalmához elsősorban is az szükséges, hogy az, amit a bejelentő védelem alá kíván helyezni, ipari találmány legyen, azaz, hogy abban a feltaláló technikai feladatot oldott legyen meg. (Bírói oszt. 1903. íebr. 7. 11555/ 1903. sz.) Ismert dolognak ismert célra való alkalmazása nem képez 'találmányt akkor, amidőn abból sem új műszaki hatás nem keletkezett, sem pedig az alkalmazás maga nem ütközik olyan nehézségekbe, amelynek megoldása feltalálói tevékenységei igényelne. (Bej. oszt. 1904. márc. 29. F-125Ü alapsz.) Ismeretes anyagnak ismert célra, ismert módon való felhasználása szabadalmazható találmányt nem képez. (Szab. tanács 1900. okt. 2. 27. szám.) Egyszerű anyagcsere különösebb műszaki hatás nélkül nem állapít meg szabadalmazható találmányt. (Bej. oszt. 4774/1905.) ________ ... .....
