Nagy Benő - Wámoscher Endre: A magyar szabadalmi jog zsebkönyve (1931)
VIII. Fejezet. A bitorlások és a büntetések
103 birtokában találtakra nem, illetve csak akkor, ha az illetőre is kiterjesztetett a vád. A magánindítvány beadásával egyidejűleg vagy azután is egészen az érdemi tárgyalásig kérheti a főmvádló az 53. §-ban írt intézkedések foganatosítását. Ezen kérvényt a bíróság azonnal elintézi s az utánzatnak vagy utánkészítésnek állított tárgyak megszemlélésére és szakértő meghallgatására sürgős határnapot tűz. — A szakértő közben jöttével foganatosítandó szemle a terhelt Telepére vagy üzletébe tűzendő ki s erről terheltet csak ott — a helyszínén értesíti. A szemle eredményéhez képest a bíróság határoz a biztosítási intézkedések tárgyában. A zárlat mikénti foganatosítására a Bp. XII. fejezetében írtak az irányadók. De az ezen törvény értelmében elrendelt zárlatnál nem köteles a sértett 30 nap alatt biztosítási végrehajtást kérni és az elrendelt zárlat ily kérelem nélkül is, további bírói intézkedésig fennáll. Ugyanis ezen zárlatnak célja, a bűncselekmény ismétlésének megakadályozása zálogjogot úgy sem ad, a Bp. 492. §-a pedig a zálogjogi elsőbbség biztosítását célozza. Zárlat és külön őrizet alá vételen kívül a büntető bíró minden más oly intézkedést is foganatosíthat, amely a büntetendő cselekmény megismétlését megakadályozhatja, (így pl. gyártástól, forgalomba hozástól való eltiltás) de ezek mindig csak tényleges biztosítási intézkedések lehetnek s így terheltet pénzbüntetés terhével valaminek az abbanhagyására szorítani nem lehet. Nézetünk szerint könyvek lefoglalása és ezeknek szakértővel való megvizsgáltatása szintén nem rendelhető el, mert — bár ily irányú kérelmet sértettek gyakran előterjesztenek — ez nem a büntetendő cselekmény megismétlésének akadályozását célozza, hanem azt, hogy az esetleges tettestársak kinyomoztassanak, illetve, hogy a kártérítés mérvére vonatkozó adatok szereztessenek be. Bár a szabadalombitorlás kihágást képez s így a Bp.
