Nagy Benő - Wámoscher Endre: A magyar szabadalmi jog zsebkönyve (1931)
VIII. Fejezet. A bitorlások és a büntetések
102 bíróság előtt a sértett fél személyesen, ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat, az esetben, ha kártérítést követel és az ügyvédi képviselet a polgári perrendtartás szabályai szerint kötelező, akkor a járásbíróság előtt is ügyvéddel kell magát képviseltetnei. (1930: XXXIV. t.-c. 104. utolsó bekezdés.) Az Ítélet egész terjedelmében való közzétételét büntető Ítélet esetén — ha ily kérelem előterjesztetett — mindig el kell rendelni és a bíróság nem korlátozhatja sértett ezen kérelmét sem azon irányban, hogy pl. csak a rendelkező rész közlését rendeli el, sem pedig azon irányban, hogy kevesebb számú hirlapban való közzétételt rendel el, mint amennyire a kérelem irányult. Felmentő Ítélet közzététele sohasem rendelhető el. 53. §. A sértett félnek jogában áll az 51. §-ban említett tárgyakra, eszközökre és készülékekre nézve, még a büntető ítélet meghozatala előtt, a zárlatot, külön őrizet alá vételi s más oly intézkedések foganatosítását kérni, melyek a büntetendő cselekmény ismétlését megakadályozhatják. A kérvényt a bíróság azonnal elintézi és amennyiben a bitorlás ténye valószínű, a kéri zárlatot, őrize?'d[á~ "TTfTlSTTPÏÏïïi biztosítási intézkedéseket feltétlenül, vagy a sértett fél által leteendő biztosíték feltétele alatt elrendeli. Az eljárás folyama alatt a biztosítási intézkedésék feltétlenül, vagy a panaszlott által leteendő biztosítéktól feltételezve feloldhatók. Jegyzet. Csak a terhelt birtokában talált tárgyakra, eszKözökre és készülékekre kérhetők az előzetes intézkedések, másnak
