Nagy Benő - Wámoscher Endre: A magyar szabadalmi jog zsebkönyve (1931)
VIII. Fejezet. A bitorlások és a büntetések
100 semmisítendők meg, ha a felek között más megállapodás létre nem jön. Az elkobzás a Kbtk. 31. §. értelmében mellékbüntetés és így egy év alatt évül el. 52. §. A sért élt félnek a tárgyalás folyama alatt kijelentett kivánalára, a magánjog szerint őt megillető kártérítés fejében a bünteiő bíróság az ítéletben a büntetésen kívül, a fennforgó összes körülmények méltatásával szabad meggyőződése szerint 20.000 pengőig terjedhető kártérítési ösz- szeget megállapíthat, vagy a sértett felet kártérítési igényeivel a polgári per útjára utasíthatja. Ha a büntető bíróság a sértett fél kivána- tára kártérítési összeget állapított meg, további kártérítés polgári per útján nem követelhető. Ha 20.000 pengőt meghaladó kártérítést követei a sértett fél: egész kártérítési igényével polgári •perre utasítandó. A sértett félnek a tárgyalás folyama alatt kifejezett kivánalára megrendelendő továbbá: hogy az Ítélet egész terjedelmében, indokaival együtt* az elitéit költségén hirlapilag közzétéles- sék. A közzététel módja és határideje a sértett fél kivánatának tekintetbevételével, az Ítéletben ! megállapítandó. Ha ugyanazon bitorlásért többen ítéltetnek el, az elítéltek a kártérítési összegért egyetemlegesen felelősek. Jegyzet. A kártérítésnek a büntető bíróság által megállapítható legmagasabb összegét az 1928. évi II. t.-c. 1. §-a
