Nagy Benő - Wámoscher Endre: A magyar szabadalmi jog zsebkönyve (1931)

VIII. Fejezet. A bitorlások és a büntetések

97 Nem valószínű az, hogy a terhelt a tárgyalás ki­tűzését kérje, mert a bűncselekmény közgazdasági jelentő­ségéhez képest igen csekély — 600 pengőig terjedhető — pénzbüntetés lefizetésével szabadulhat büntető ítélet ese­tén az 51. és 52. §-ok értelmében őt sújtó s kiszabható pénzbüntetés maximumát meghaladó s fent már említett súlyos intézkedések s illetve azoknak következményei alól. A sértett jogainak a szabadalmi törvény által célzott s a 49—53. §-ban lefektetett védelme tehát abban az eset­ben is, ha a terhelt a tárgyalás kitűzését kérte, ugyancsak illusoriussá válna. Ugyanis a terhelt a büntető parancs kézhezvételével értesülvén az ellene folyamatba tett eljárásról, a tárgyalás kitűzésének kérésére részére nyitva álló 15 napi határ­idő alatt, az összes utánzatokat, utánkészítményeket kiáru­síthatja, vagy a lefoglalás alól bármiféle módon elvon­hatja, az ezek előállítására szolgáló eszközöket s készü­lékeket pedig megsemmisítheti, vagy eltüntetheti. Gondoljunk csak arra, hogy az eddigi helyzet mellett is előfordult, hogy a terheltek egymást értesítették, hogy a szabadalombitorlás következtében bírói eljárás indult meg és a bírói szemle foganatos.tása végett, a bíróság a helyszínére már ki is szállott. Jól lehet a bírói szemléről a terhelteket a bíróság előzetesen nem értesítette. A sér­tett, aki az 53. §-ban irt intézkedéseket — büntető parancs kibocsátása esetén — csak a terheltnek a tárgyalás ki­tűzése iránt a terhelt által előterjesztett kérelem beérke­zése után kérhetné, ennélfogva elesne attól, hogy bizo­nyítékot produkálhasson terhelt bűnössége tekintetében s így azután elesne a kártérítési igény érvényesíthetésének lehetőségétől is, terhelt pedig ilyen körülmények között annak ellenére, hogy sértettnek esetleg horribilis kárt is okozhatott, jogtalan cselekménye következményei alól. könnyű szerrel szabadulhatna. Szabadalmi jog. 7

Next

/
Thumbnails
Contents