Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Az iparjogvédelem szakembereiről
DR. VÉKÁS GUSZTÁV Az iparjogvédelem szakembereiről Szabadalmi Közlöny első számának mcgsárgult címoldalán olvasható, hogy „Ő föl- sége a kereskedelemügyi m. kir. miniszter előterjesztésére” kinevezte a Szabadalmi Tanács elnökét és ülnökeit, a Szabadalmi Hivatal elnökét, alelnökét, bíráit és albíráit, továbbá hogy a kereskedelemügyi miniszter kültagokat nevezett ki a Szabadalmi Hivatalhoz és tizenegy személy részére kiadta a szabadalmi ügyvivői jogosítványt. (1) Az 1895. évi XXXVII. törvény hatálybalépésével hivatássá vált az iparjogvédelem művelése, elvontan megfogalmazott szabályainak az élet sokszínűségével tarkított konkrét viszonyokra való alkalmazása, irodalmi és tudományos alapjainak megteremtése és fejlesztése, a jogterület további alakulásának irányítása. A magyar iparjogvédelmi hatóság működésének háromnegyed évszázados jubileumáról való megemlékezés teljessége igényli az intézmény fejlődésének abból a szemszögből való áttekintését is, hogy a jogszabályokat kik, milyen körülmények között és hogyan alkalmazták. E sorok célja tehát az, hogy az iparjogvédelmi szakemberek múltját és jelenét - a működésüket meghatározó jogszabályok tükrében - bemutassa. I. Szabadalmi jogfejlődésünknek az 1895. évi XXXVII. törvény hatályba lépését megelőző időszakából nagyon kevés olyan adaléknak vagyunk birtokában, amelyekből akár csak vázlatosan is megismerhetnénk a terület művelőit, a szabadalmak adományozása körül ténykedő hivatalnokokat, a szabadalmak kieszközlésével foglalkozó jogászokat és ügynököket, tevékenységük körét és színvonalát. így nem ismerjük, hogy az 1820. december 8-i osztrák törvény alapján a Magyar Kancellária útján adományozott szabadalmak ügyeit hogyan és kik intézték. A kiegyezés évének végétől az Ausztriával közösen adományozott szabadalmak tekintetében a Magyarország joghatósága alá tartozó feladatokat a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium ipari és szabadalmi ügyosztálya látta el. A Magyar- országon bejelentett találmányokat az ügyosztály a budapesti kir. József Műegyetem tanári testületével vizsgáltatta meg. Az osztrák minisztériumnál bejelentett találmányokat a magyar szervek nem vetették újabb vizsgálat alá, de a műegyetemi tanárok azok leírásait - a szakmai okulás végett - tanulmányozásra megkapták. A szabadalmi ügy ez időbeli helyzetét jellemzi, hogy a kiegyezést követő évben hatvannyolc, 1876-ban pedig 1 (1) Ld.: Szabadalmi Közlöny (a továbbiakban: SZK.) I. évf. 1. sz. 1. old. 60
