Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
A védjegy- és ipari-minta oltalom 75 éve
jelre is. Védjegyoltalom csak megkülönböztető képességgel rendelkező megjelölésre nyerhető. Megkülönböztető képes a megjelölés, ha az árunak más, azonos vagy hasonló jellegű árukkal szemben sajátos, eltérő jelleget ad. Megkülönböztetésre alkalmatlannak minősül például az áru nevéből vagy egyszerű ábrázolásából, a kizárólag számokból, kiejthető szót nem képező betűkből vagy egyszerű mértani ábrából álló megjelölés. Ilyennek minősül az olyan jelzés is, amely az áru megjelölésére általánosan használt, vagy kizárólag az áru fajtáját, minőségét, mennyiségét, jellemzőit, rendeltetését, értékét, származási helyét vagy előállítási idejét tünteti fel. Bizonyos változást hozott a törvény az oltalomból kizárt jelzések meghatározásánál is. Nem részesülhet oltalomban- a megtévesztésre alkalmas,- a jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott szabályba ütköző,- másnak személyhez fűződő jogát sértő,- másnak az országban közismert, bár belföldön nem lajstromozott védjegyével azonos vagy ahhoz hasonló jelzés, továbbá- valamely állam, hatóság, hivatalosan elismert nemzetközi vagy kormányközi szervezet megnevezésével, rövidítésével, zászlójával, címerével vagy jelvényével összetéveszthető jelzés, bármilyen áruval (termékkel vagy szolgáltatással) kapcsolatban kívánják azt alkalmazni. A közismert védjegyek oltalmát az új törvény tehát fokozottan biztosítja, a Párizsi Uniós Egyezményen túlmenően, tekintet nélkül az árukra, melyekkel kapcsolatban alkalmazni kívánják. Megtévesztésre alkalmas a megjelölés különösen akkor, ha az áru tulajdonsága, minősége, rendeltetése, származása tekintetében félrevezetheti a vásárlókat, vagy ha másnak közismert cégnevével azonos illetőleg azzal összetéveszthető. Azonos vagy hasonló árukkal kapcsolatban nem lehet védjegyoltalmat szerezni az olyan megjelölésre, amely- hivatalosan elfogadott ellenőrzési, szavatossági, hitelesítési jegyből vagy ezek utánzatából áll,- korábban más javára oltalom alatt állott, ha az oltalom lemondás vagy megújítás hiánya miatt megszűnt és a megszűnés óta két év még nem telt el,- másnak védjegyoltalom alatt álló vagy korábbi elsőbbséggel bejelentett védjegyével,- másnak korábban használt, de nem lajstromozott jelzésével azonos vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít,- szabadalmazott növény- vagy állatfajta neve. A másnak jogait sértő jelzések tüzetes meghatározásával a védjegytörvény az összetéveszthető jelzések alkalmazásának maximális kizárására törekszik. Az ilyen irányú előírások egyrészről a versenyvállalatok, másiészt a közönség érdekét szolgálják. Az összetéveszthető védjegyek alkalmasak arra, hogy a vevőket félrevezessék az áru üzemi származása, esetleg jellemzői, minősége tekintetében is. A növény- és állatfajták nevével kapcsolatos rendelkezés összhangban áll az új magyar szabadalmi törvénnyel (1969. évi II. sz.), amely lehetővé teszi szabadalmi oltalom szerzését növény- és állatfajtákkal kapcsolatban is. A védjegy oltalmi ideje 10 év, a bejelentés napjával veszi kezdetét. A korábbi előírások nem rendelkeztek a védjegyekkel kapcsolatos használati engedélyről. Az új törvény kifejezetten lehetővé teszi engedély adását a teljes árujegyzékre 57
