Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)

A védjegy- és ipari-minta oltalom 75 éve

vagy annak egy részére. A szerződés tartalmára és alkiságaira a polgári jogi rendelkezé­sek irányadók, semmis azonban a szerződés, ha megkötése vagy fenntartása megtévesz­tésre alkalmas (pl. az áru minőségét illetően). A védjegyjogosult kikötheti az áruk minő­ségének ellenőrzésére vonatkozó jogát. Lehetséges a védjegy átruházása, a vállalat vagy üzletrész átruházása nélkül is. Átruhá­zással is csak olyan jogutód szerezhet azonban jogot, aki maga védjegyoltalom szerzésére jogosult. Semmis a szerződés, ha az átruházás folytán a védjegy az oltalomból kizárttá válik, pl. megtévesztő az áru földrajzi vagy üzemi származása, minősége, jellemzői tekintetében. Részletes előírások állanak rendelkezésre a bitorlás jogkövetkezményeit illetően. A véd­jegyjogosult a bitorlótól követelheti a bitorlás megtörténtének bírósági megállapítását, a bitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől. Igényelheti továbbá a nyilvános nyilatkozati elégtételt, a bitorlással elért gazdagodásnak és kárának megtérí­tését, valamint adott esetben lefoglalást. Aki bitorlás miatti eljárástól tart, ennek meg­indítása előtt kérheti annak megállapítását, hogy az általa használt vagy használni kívánt jelzés nem sérti valakinek meghatározott védjeggyel kapcsolatos jogát. Bevezette az új törvény a használati kötelezettséget: amennyiben a védjegyet az ország­ban öt év óta nem használják, és a jogosult a használat elmaradását kellőképpen nem igazolja, a védjegy oltalma megszűnik. A megszűnés megállapítását bárki kérheti. Ha oltalomra alkalmatlan jelzést lajstromoztak, annak törlése kérhető. Általában nincs törlésnek helye olyan esetben, ha a védjegy lajstromozása óta 5 év már eltelt és az a tényleges használat folytán ismertté vált. Ha a törlési ok csak az árujegyzék egy részével kapcsolatban áll fenn, az árujegyzéket megfelelően korlátozni kell. A védügyekre vonatkozó eljárási előírások is megváltoztak. Rendelkezései összhang­ban vannak az új szabadalmi törvény eljárási előírásaival. A védjegyükre lajstromozásával, az oltalom megújításával és megszűnésének megálla­pításával, törlésének elrendelésével, a használatbavétel lehetőségének megállapításával és a védjegyek nyilvántartásával kapcsolatos ügyek az Országos Találmányi Hivatal hatáskörébe tartoznak. A törlési, a használat elmulasztása miatt történő megszűnés megállapítására irányuló és a nemleges megállapítási eljárásban az Országos Találmányi Hivatal háromtagú tanácsban jár el. A Hivatal döntései ellen fellebbezésnek nincs helye, de határozatának megváltoztatása érdekében a Budapesti Fővárosi Bírósághoz lehet fordulni, amely a nem peres eljárás szabályai szerint jár el. A Fővárosi Bíróság végzése ellen a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságához lehet fellebbezni. A Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el mind a védjegyügyekben, mind a védjegyperekben. A védjegy-bitorlásokkal kapcsolatos peres eljárás is a Budapesti Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartozik. Szocialista országok együttműködésének eredményei A szocialista országok iparjogvédelmi hivatalai - az 1959 óta kialakított fokozott együttműködés keretében — a védjegyek, a származási hely- és eredetmegjelölések, to­vábbá az ipari minták területén is kölcsönös tájékoztatásra, tapasztalatcserére, nemzeti jogszabályaik és a joggyakorlat összhangjára törekedtek. 58

Next

/
Thumbnails
Contents